Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853
10 vévé maga mellé tanácsosul, névszerint két Vitéz János, Dóczi Orbán, Bátori Miklós, Cesinge János a), első nagyságú csillagok voltak. — Ily fényes környezete lévén a nagy királynak, első figyelmét a pozsonyi 1467 — academia istropolitana —czim alatt levő iskolára forditá, de ez hamar megszűnvén, alapiíá a fő városban a világhírű egyetemet, mely a haza nem csak anya iskolája leendett, hanem egyszersmind álla- dalmi nevelő intézet b), az ország összes tanuló ifjúsága számára. Ezen intézetet követé a budai könyvtár; mely is a legpompásb volt, csak a másolókra 33 ezer arany forint fordítatott évenként, „és a folytonos vásárlások által kevés év alatt kiterjedésre a legnagyobb, külső fényre pedig a világ legelseje lett, akár a legbecsesb kéziratok Írását és festéseit, a hártya szépségét, a bársony, selyem kötéseket, aranyzott ezüst kapcsokat, akár a teremek festéseit, szobrait, függönyeit, melyeken a szakok felírásai valának láthatók, vagy a pompás szekrényeket tekintjük. Kiterjedett a könyvtára keleti bibliai, a görög és romai classica litteraturára s a szent atyákra; a kötetszám különfélekép adatik elő, Pflug ötven ezerre teszi. A nagy terem mellett egy boltos kerek szoba a csillagos ég képleteit mutatta. Hogy régiségek, műtárgyak és mathematikai gépek gyűjteménye sem hiányzott, elgondolható, miután a király ilyckkcl a krakói egyetemnek is kedveskedett, s igy birt kétségkívül maga is.“ Ily segédeszközökkel a tanultság általános Ion, ennek nyomait a latin nyelv, történetírás, jogtudomány sat, terén látni; továbbá alig múlt 20 év, hogy a mozgó bötüket használó nyomdászat életbe lépett és csak öt ország bírta, már Hess András nyomdász Budán letelepült; az építészet által pedig Budát olasz palotákkal, nyaralókkal ékesité fel; és e szép munkát, de szebb jövőt Ígérő kezdetet lerontá a mohácsi vész nap, itt lehetetlen fel nem sóhajtani a költővel. „Nemzeti nagy létünk nagy temetője Mohács.“ A gyászos mohácsi esemény után, mely az ország rendéit, főpapságát sírba taszító, ezekkel együtt hazánk színét és virágát magával vitte, tudományos intézeteink, a vad ellenség által feldulatván, tanulni vágyó ifjaink a Múzsák szentélyét itt nem lelvén, külföldre utaztak, Bolognába, Baselbe, Wittenbergbe. Némethonban jelesen Wittenberg körül, forrott a hitbeli villongás s innen hazatért ifjaink tudományos isméreteikkel az uj tanítást is elhintették, hogy pedig annál könnyebben gyökeret verjen, az uj tanok hirdetői magyarul Írtak, a romai egyház apostolai ugyan ezt tevék, s nyelvünk lön a vetélkedés tagos mezeje, ennek nem csekély előmenetelére, az uj tanítók iskolákat s nyomdákat állítanak. Ezen villongások nyújtanak alkalmat Oláh Miklósnak 1551-beu a Jesuiták nagyszombatba^ megtelepítésére , hol ezen tudós szerzet a magyar egyetem alapkövét létévé. — A szent írás lévén az alap, melyre mindenki állítását építeni törekedett, ezért kezdetben Komjáthy Benedek és Pesti Gábor egyrészről, másrészrőlErdősy János, Ileltai és Károlyi Gáspár, a szent írást résznyire vagy egészen lefordították, sok akadálylyal volt e terhes válolat összekötve, a nyelv ily tárgyakra nem lévén eléggé használva, az előadás darabos egyenetlen sőt homályos is lön, de szerencsésbek voltak a 17-ik században Káldi György és Molnár Albert, az újra fordítván a sz. írást. Nyelvünk mivelése ezen korszakát ékcsiték még Tinódi Sebestyén, Beniczky Pál, Zrínyi Miklós. Ezen korszak az irodalom terén nagyobb nevezetességeket nem igen mutathat fel. — Nyelvünk egén uj hajnal emelkedők dicsőn uralkodó Mária Theresia végső éveiben, bevégezvén hosszadalmas háborúit királynénk, figyelmét alattvalói tudományos kimiveltetésére forditá, s nagy léptekkel is haladt előre az ország, tudományos férfiak, nyelvészek, szónokok, költők diszesiték e korszakot, hogy csak néhány nevét említsem, Falud! Ferencz, Teleky Jósef gr., Orczi Jósef b., Ányos Pál, Haller gr. a gyengéd Feneion Telemachja fordítója, Révai, Verseghi sat. c) a) Cesinge a tudományokban Pécs első Szepesije, költészetben szónoklatban kitűnő, latinnyelvben classicus, latin versezetei a p. p könyvtárban pecsétnyomojával láthatók, több munkájával, latinul irt Magyar nyelvtana sem kerülhette el, sajnos! az enyészetet. Végsó viszontagságait, temetése történetét szépen éneklé meg Kisfaludi. b) Ezen intézet első igazgatója Sehwarcz Péter würezburgi dominicanus, a tanárok pedig külföld legjelesb férfiai voltak, ezek közül csak egyet említek Müller János, (Joannes Regiomontanus) a tizedes törtek első használóját vagy inkább feltalálóját, továbbá a bolygok napkörüli keringését mutató erőművén kívül többek közt készített egy legyet, mely az asztalon ide s tova szaladozott. s egy sast, Nürnberg város kapujára, mely az oda 1570-ben érkező Miksa császárt, szárnyai s feje illedelmes mozgatásával üdvözlötte. c) Ezekről bővebben értekezik A m. nyclvbeli előadás tudománya. Irta Bitnitz Lajos , Pesten 1837.
