Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853
A magyar, mint anyanyelv állásáról az al- s felgymnasiumokban. A nyelv az emberi nemigen nevezetes tulajdona, és mintegy külső záloga azon méltóságának, melylyel bir a teremtmények milliói között; ez által ember embernek jótevőjévé lesz, s gondolatink a nyelv segélyével íöleserélése s továbbadása a) az, minek minden tehetségünk kimiveltetését köszönhetjük; a nyelv magában foglalván az egyes személyek, sőt egész nemzetek iniveltsége visszalenylését azon jel, mely által ember embertől, és a nemzet nemzettől különbőz, ugyan is, midőn akár mely vad nép csoport anyanyelvét a szükség által kényszerítve alkotta, úgy szólván lelkíiletét öntötte be, s igy lett a nemzeti nyelv szelleme, s innen ez, és a nemzet lelke között, tökéletes hasonlóság találtatván, a nyelv természetes ábrázolója a nemzeti léleknek, s mint egy festett képe a nemzet arczképének. Ezen szempontból kiindulván könnyen álíallátható, hogy nyelv, beszéd és írás a legnagyobb és legkomolyabb figyelmünket érdemlik, ugy is tapasztaljuk minden nemzetnél, kibontakozván a barbárság bilincseiből, némi gondot látszanak fordítni a kifejezések csinosságára és hatályára, melyekkel másokra hatni, vagy másokat meggyőzni akarónak. A miveltebb nemzetek pedig kezdettől, a tudomány egy ágát sem mivelték, s ápolták nagyobb gonddal, mint a nyelv s mindennemű Írásbeli előadás tudományát, ez azon pont, melyet hatalmasan felkarolván Koma és Athene az összes világot miveltségbeii tnlszár- nyalák, ugyan is nyelvüket mivelvén, vele ízlésüket, értelmüket, niagasb régióba cmelék, a nyelvben lelvén fel azon eszközt, erőt, hatalmat, mely a sziveket gyengíteni, az észt felnyitni annyira képes vala, hogy teremtő szellemüket a történelem hasábjain bámulattal szemléljük; ezen elmélkedés nyomán érthetjük eléggé, miért vala Cicero képes roseiusi beszédét majd minden készültség nélkül tartani ? miért kevés nap után ca- tilinai és philippicai beszédeit harsogtatni ? miért irhatá három hónál rövidebi» ideig három könyvét az Istenek természetéről, kettőt a Divinaíioró! és Laelius t atot? miért irhatá nem egész három év alatt, minden bölcsészeti és ékesszolástani munkáit és pedig a köztársaság legborultabb napjaiban; nem különben a nyelv növelése eszközölte Sophocles SO és egynéhány darab szomorú játékát, Homer, Demosthenes és Plato miveit. Ezt találjuk az ős hajdan korban. A gondolatok közlése ezen mesterséges módját pedig mai napon a tökély legfőbb pontján szemléljük. A nyelv oly eszközzé lett, mely által a legfinomabb s leggyengédebb érzéseket is egyik lélek a másiknak általadhatja, vagy ugy szólván beleöntheti. Nemcsak minden körülöttünk találtató tárgyaknak vágynak nevek adva, melyek által az élet szükségei iránt magunkat másokkal könnyen és hamar a) Helyesen jegyzi meg; Dr. Schott „Die Theorie der Beredsamkeit rzimű munkájában1': So ist das Sprechen ein DarstcIIeii menschlicher Vorstellungen durch artikulirte , bedeutende Laute , und wir betreten mit der Entwickelung dieses Begriffs das höhere Gebiet, in welchem der Mensch , als vernünftig-sinnliches und freies Wesen, wirkt und waltet. Mit il e in Ausdruck: d a r s t e 1 1 e u bezeichnen wir überhaupt das absichtliche Hervor bringen einer Anschauung von etwas Innerem. Der Darstellende will (mit deutlichem Bewußtsein) und arbeitet daraufhin, dass seine Vorstellungen von anderen Wesen seiner Gattung (für welche er darstellt) durch gewisse sinnliche Zeichen , welche er für jenen Endzwek wählte , bestimmt aufgefasst, dass sie in jenen sinnlichen Abdrücken und Bildern gleichsam angeschaut , und zu ihren eigenen Vorstellungen werden sollen. So liefert die Musik in den Tönen der Instrumente und ihrer Aufeinanderfolge, so die Mimik in körperlichen Bewegungen, so die bildende Kunst in Umrissen , Figuren und Formen absichtlich eine Anschauung von den inneren Schöpfungen der bildenden Phantasie des Künstlers. Den Zweck des Darsteliens , welchen diese Künste durch die ihnen eigenlhümlicheu und zu Gebote stehenden sinnlichen Zeichen zu ver- wiirklichen suchen , erreicht die Sprache, indem sie artikulirte Töne gebraucht.
