Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853
4 megértethetjük, hanem ezen tárgyak minden viszonyát is pontosan kijelenthetjük, hanem a szív láthatatlan érzéseit leírhatjuk, a lcgclvonlabb dolgok fogalmait is érthetőkké tehetjük; s minden képzetet, melyet akár az ész talál ki, akár a képzelődés alkot, saját szók által megesmértethetünk. Sőt a nyelv annyira van tökéletesítve , hogy fényt is a legnagyobb mértékben űzhetünk vele. Nem maradunk a csupa érthetőség mellett, liánéin ékességet is kívánunk: nem elég, hogy mások gondolataival megesmérkedhetünk, hanem azt is akarjuk, hogy azok oly öltözetben jelenjenek meg, mely képzelődésünket gyönyörködtetheti: s ezen kívánságnak mint mindennap tapasztaljuk, igen lehetséges eleget tenni. Ily állapotban látjuk mast a nyelvet, s ily állapotban volt az némely nemzeteknél már több ezer évvel ezelőtt is. A dolog mindennapivá vált előttünk, s valamint a csillagos ég boltozatját s egyéb nagy tárgyakat, melyek látásához hozzá szoktunk, úgy ezt is csodálkozás nélkül nézzük. De menjünk vissza gondolatinkban oda, hol a nyelv az emberek között úgyszólván hajnallott; gondoljuk meg, mely csekély s gyenge kezdetekből támadott: s mely sok és nagy akadály között növekedett, s elég okunk lesz a legnagyobb mértékben bámulni azon a magasságon, melyre az a jelenkorban emelkedett. Csodáljuk a mesterség egyik s másik találmányát; kérkedünk az újabb idők sok oly felfedezésével, mely esmereteinkef neveli, vagy az életet kellemeséé teszi: úgy beszélünk azokról mint az emberi ész legnagyobb dicsőségéről: de bizonyára egy találmány sem érdemli meg oly nagy mértékben csodálkozásunkat, mini a nyelvé: kivált ha meggondoljuk, hogy azt a legrégibb s legtudatlanabb idők szüleményének kell tartanunk, ha ugyan általában emberi találmánynak lehet mondani a). Ha ily meglepő eszmékkel találkozunk a nyelvészeti ismeretek lágos mezején; ha ily nagy erőt fejt ezen tudomány: úgy hiszem nem leend érdektelen egy pillantást vetni azon nyelvre, mely érzületünk forrásához legközelebb áll, t. i. a magyar, mint anyanyelvre, s tán nem leend érdektelen látni rövid vázlatban az irányt, mely adatott az anyanyelvnek az uj szervezetben. A) Algyinnasium. Az aiiyanyelvbeni oktatásnak az alsó osztályokban az uj szervezet szerint eszközölnie kell: „a helyes olvasás s élő szóvali beszéd pontosságát; a nyelvtani szabályok szerinti helyes írást, valamint a különféle ügylet styl kiil alakja, s kezelésbeni útmutatást; végre a szépészet iránti hajiam ébresztését, mit alkalmas költői s prózai müvek olvasása, betanulása, szavallása s értelmezése által érhetni el“ b). Ennek előterjesztése nyomán első kötelesség volna azon tárgyak bővebb rajzát adni, melyek az alsó osztályokban az anyanyelvből elöadatnak, helyén volna tehát szót emelni a nyelvtanról, helyes olvasás és irás mibenlétéről, elkellene mondani a gyakorlatokat és azok az ifjú jellemére ható nemes alakját, az erkölcsi irányt, mely által az ingadozó nádszálként hajlékony ifjú fellépvén a társas élet piaczára a csalódás minden káros következményeitől megmentessék, elkellene mondani, mily tágos mező nyitatik a körmondatok, a költői nyelv külsajátságai, szómértan elemei, a kötött és folyó beszéd megismerése, taglalása, hasonlók fogalmazása, betanulása és clszavalása által, de ezek külön külön értekezéseket igénylő vonások, itt tehát csak két pontot érintendek, ezek elseje az olvasást, a második a gyakorlatokat adandja. I. Az olvasás jelesb írókból egyik legsziikségosb feladat a nyelvészet terén , olvasása t. i. különböző müveknek, legyenek azok elbeszélés, mese, történet, párbeszéd, tanköltemény, oda, hymnus s a 1. de ezen olvasás nem mechanikus műtétéi, hanem magasb irányú, szép ízlés és erkölcsi hatású legyen, és az értelem ébresztésére és kifejlesztésére szolgáljon; mert ismert igazság az, hogy a jó olvasás, nem csak helyes irás szabályaira vezet, hanem uj gondolatokat is kelt az ifjúi kebelben, az érzelmeknek örömöt nyújt, a képzetemnek táplálékot ad, a szívnek nagy eszmék előizlését kölcsönzi; ■a) Bőven értekezik e tárgyról Blair Hugo rlietorikai és aesthetikai leezkéi czintü munkáiban. It K. b) Entwurf der Organ. 81. §.
