Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1851
Az ellentett mennyiségekről. Minden, mi az ember magasb egyetemes műveltségét- föltételezi, mi minden művészet és tudománynak , minden tanult vagy gyakorlati irányzatnak biztos alapúi szolgálhat, a gymnasiumi ki- képezés köréhez tartozik. Miért is — az új tanrendszer nyomán — a természettudományi főleg pedig a mennyiségtanbani oktatásnak szélesb és a gymnasiumi ifjúság összes képzettségéhez mért oly kiterjedést kelle nyernie, mely a gyakorlati életre átlépő ifjút képessé tegye, a tanultaknak sokoldalú sikeres alkalmazásából a lehető legne- mesb élvet, vagy biztos hasznot meríteni. A tanuló szellemi erőit ébreszteni, ötét fokozatos anyag-nyújtás által folytonosan munkás tevékenységbe helyezni, alaki képzettségét előmozdítani, s igy öt jövendő hivatásának betöltésére alkalmasabbá, a társas élet kötelékeire nézve hasznosabbá tenni: az iskola feladata. Ámde melyik tantárgy nyit tágasabb tért az ifjú elme képezésére; s mi gyakorolja jobban az észt lényeges működéseiben, minők: egybevetés, ítélés és következtetés, mint a mennyiségtan, — a tudomány ama roppant fontosságú ága, mely tételeinek világossága, és ezeknek szigorú bizonylatai által kezdet óta kivívta magának a legnagyobb evidentia dicsőségét? •— Mily nélkülözhetlen tehát a mennyiségtan tanulása, s mily közvetlen hasznot meríthet a tanuló e tudományra fordított szorgalma után, átalá- nosan és oly mértékben el van ismerve, miszerint Über entgegengefe^te ©röjsen. §Clle$, waő bíe allgemeine ßößere ©Übung beö 50len* fdjen bebíngt, worauf jebe Jíunft unb SBiffenfcßaft, jebe gcleßrte ober praftífdje Stenbeng mit 9Ru|en fortbauen fann, gehört in’á @ebíet bér ©t;mnafíal*©itbung. ©3 mußte baßer audj, nadj bem neuen ©cßutplane, bem ttnterrid)te in ben 3Raturwiffenfd)aften, unb »orjüglidj jenem in ber 9Jiatßematif eine größere unb ber ©efammt* biibung ber ©tjmnafialjugenb würbige 3luöbeßnung an* gewiefen werben, weldje bem ©tubierenben bie oielfeü tigftc Slnwenbung im Seben gewaßren fann. Sie geiftigen Kräfte ber ©djüler gu weden, fie in Stßätigfeit ju fetten, ißre formelle ©Übung gu be* förbern, unb fte fo braud)barer fi'tr ißren fünftigen ©e* ruf, nüjdicßer für ben gefelífdjaftíídjen ©erbanb ju ma* d)en: ift 5PfItd)t ber ©djule. Söeldßer Seßrgegen* ftanb bietet woßl ein weitere^ gtk bar, ben ©erftanb ber ©d)üler ju bitben, fie im ©ergleidjen, Urtßeiten unb ©dßließen ju üben, alö bie SJiatßematif, jener widj* tige ^roeig beö mcnfd)lid)en 2öiffen$, wetcßer burd) bie ßöd)ftmögtid)e £>eut(id)feit feiner ©äj$e, unb bie ftreng* ften ©eweífe bafür, fid) ben Diußm ber ßödjften ©oü benj oon jeßer erworben ßat? — 2Sie unentbeßriid) atfo baö ©tubium ber Sftatßematif fei, unb weldjen unmittelbaren Siujjen ein ©tubierenber »on feinem auf biefe Söijfenfdjaft oerwenbeten Jteiße mit ©idjerßeit er* warten fönne: ift allgemein unb in bem StRaße befannt, baß eine ©eweiöfitßrung ßieritber in unfern Stagen ebenfo i’tberflüjfig erfcßeinen würbe, álé fie ber Aufgabe eineé ©djulprogrammeé, baő SJionograpßien ober Slbßanbtungen l* * • 4
