Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Juhász Miklós: A képekről való tudomány
82 ERDEY FERENC történeti fogalmakkal adja meg azt a hátteret, mely nélkül «az egyházatyák platonizmusáénak kérdése sem nem érthető, sem nem oldható meg helyesen Irodalmi áttekintés: Ackermann, D. C.: Das christliche im Plato und in der platonischen Philosophie, Hamburg, 1835. —Baltus, F.: Défense des SS. Pères accusés de Platonisme, Paris, 1716. — Baeumker, Clemens: Die pat- ristische Philosophie.’>‘Kultur d. Oegenw. T. I. Abt. V. 276—282. Leipzig— Berlin, 1913.f— Baeumker C.: jDer Platonismus des Mittelalters. München, 1916.— Bossuet: Histoire des variations des églises protestantes, Paris, 1688. — Bossuet: Avertissements aux protestantes. — Grabmann, M.: Geschichte der scholastischen Methode I. Freiburg i. Br.* 1909. — Grandgeorge, L.: Saint-Augustin et le néo-platonisme. Paris, 1896. — Harnach: Ad. Lehrbuch der Dogmengeschichte. 5. Aufl. Tübingen, 1931. — Keil: De doctoribus veteris Ecclesiae culpa corruptae per Platonicas sententias theologiae liberandis, Lipsiae, 1821. — Keil: De causis alieni Platonicorum a religione Christiana animi. 1785. — Kuhn: Katholische Dogmatik, I. Bd. Tübingen, 1846, 182. — Mosheim: De turbata per recentiores Platonicos Ecclesia, Jen. 1725. — Pfättisch, I. M.: Der Einfluß Platós auf die Theologie Justins der Märtirers. 1910. — Souverain, Jean: Le Platonisme dévoilé, ou Essai touchant le Verbe Platoniciens. Köln, 1700. Német fordításban Josias Löffler, 1782. — Jurieu: Letres pastorales — Trikál József: Bevezető a középkori keresztény bölcselet történelmébe. Budapest, 1913. — Werner K: Geschichte der apologetischen und polemischen Litteratur der christlichen Theologie, 1861. — Werner, Martin: Die Entstehung des christlichen Dogmas problemgeschichtlich dargestellt. Bern, 1941. — Willmann: Geschichte des Idealismus, II. Bd. 163. Erdey Ferenc. A nemzetközi igazságosság. 4. A nemzetközi igazságosság keresztény fogalma. (Igazságosság és szeretet.) A nemzetközi igazságosság érvényesüléséről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kivül azt, hogy ez nemcsak a jog tiszteletét és érvényrejuttatását kívánja. A nemzetközi kapcsolatok is emberi kapcsolatokat jelentenek, és mint minden embernek, a nemzeteknek is van bizonyos fokú öncélúságuk. Mikor az igazság érvényesülését kívánjuk, akkor itt is a különleges érdekeknek az egyetemes érdekek alá való rendeléséről van szó. A gyakorlati politika szempontjából az egyesek önző érdekének találkozása lenne legjobb biztosi, “* pr. téka a jog megtartásának, mégis, hogy önzésben egyesüljenek'széthúzó érdekek, csak kivételes állapot lehet. Gyakorlati politikusok állapítják meg, hogy utópia lenne pusztán az érdekek összeegyeztetésétől várni a világ igazságosságon alapuló rendjének megteremtését.* 1 1 «Es ist eine optimistische Verkennung der immanenten Dämonie und potentiellen Tragik allen Seins, eine prästabilierte Harmonie und Balance zwischen den zur Durchsetzung drängenden vitalen Kräften anzunehmen ... Es gibt für eine nüchterne Betrachtung der Wirklichkeit keine Identität von Tugend und Glück, keine prästabilierte Harmonie zwischen dem Nützlichen und dem Richtigen, zwischen dem eigensüchtigen Interesse und der Gerechtig-
