Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Papp Imre: Isten és erkölcsi lét Nicolai Hartmann erkölcsbölcseletében
ISTEN ÉS ERKÖLCSI LÉT NICOLAI HARTMANN ERKÖLCSBÖLCSELETÉBEN. Nicolai Hartmann erkölcsbölcseleti atheizmusának jelentősége A múlt század pozitivizmusának levegőjében elhalványultak és elmosódtak a nagy emberi gondolatok. Mintegy kihalni látszott a lét mélységei felé sejtő érzék. Nam nyíltak fel nagy kérdések és nem villantak fel végtelenbe táguló meglátások. Nem tárultak föl nagy igazságok, de hasonlókép nem is kavarogtak nagy tévedések. Mint ahogy a felületeken mozgó meglátásoknak nem volt szédítő magasságokba lendítő erejük, úgy a botlásos tévedéseknek nem volt súlyuk. Mint minden probléma, a pozitivizmusban a vallási és erkölcsi probléma is felületi megoldást nyert. A megoldásokból sokszor hiányzott még a valódi problematika meglátása is. A külső motívumok sugalmazása is erősen átütött a véleményeken. A tagadásnak így nem volt elzuhanó szédületé, nem volt feszülő komolysága. A századforduló táján kezdett elmélyülni a filozófiai szellem. Kezdett felújulni a mélységek megsejtésének érzéke. A pozitivizmus és szubjektivizmus által perifériára tolt nagy létkérdések újra a központba sodródtak. A filozófiai szellem föllendülését és megújulását többek között egy új fogalom gyors központba jutása is jelezte : az értékgondolat széles térfoglalása. Az értékeszme és értékfogalom problematikájában örök nagy kérdések támadtak fel. Lét és létezés, egyedi és általános lét, valós és eszmei lét, ész és akarat problemtikáját vetette felszínre az újonnan megjelent fogalom. Különösen az erkölcsbölcseletre hatott megtermékenyítőleg. Mélyen bevilágított az erkölcs másra vissza nem vezethető csodás világára. Az értékgondolat jegyében új fejlődésnek indult a modern etikai kutatás : mint értéketika. Az értéketika nem csak a régi kérdések felújítását hozta magával, hanem új, eredeti meglátásokkal is gazdagította a filozófiai gondolkodást. Ennek az értéketikai iránynak legjelentősebb és legmarkánsabb képviselője N. Hartmann berlini professzor. N. Hartmann egyike korunk legeredetibb gondolkodóinak és «kétségtelenül vezető bölcselője a mai Németországnak.»1 Neve először az ismeretelmélet terén tűnt fel, ahol «Grundzüge einer Metaphysik der Erkenntnis» c. művével szembeszállt a kriticizmusba feneklett, Kant 1 Bárd János : Az idealizmusból a realizmus felé. Budapest, 1943. 3. 1. 4 Theologia.
