Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
A KÁPTALANI DIGNITAS FOGALMA 363 szintén a Szentszéknek volt fenntartva,1 hacsak a partikuláris jog által a betöltési mód máskép nem alakult.1 2 Az új Codex nemcsak az első méltóságot, hanem az összes dignitas betöltését fenntartja a Szentszéknek.3 Ez a méltóság akkor is fenn van tartva a Szentszéknek, ha semmiféle praebendával, vagy semmiféle, vagy csak nagyon szerény jövedelemmel jár is.4 * Egyes kanonisták szerint a szerzett jogok, melyek szerint egyesek kiváltság révén, alapítóoklevélben biztosított jognál fogva vagy konkordátum alapján bemutatási joggal bírnak a dignitást illetően, vagy magát a méltóságot adományozhatják, nincsenek megszüntetve.6 Az újabb konkordátumok is kitérnek a dignitas adományozására. A bádeni konkordátum szerint a káptalani dignitásokat a Szentszék tölti be, mégpedig majd az érseknek a káptalan meghallgatása után tett előterjesztésére, majd pedig a káptalannak az érsek hozzájárulásával eszközölt felterjesztésére.6 A porosz konkordátum szerint pedig szintén a Szentszék tölti be a dignitásokat. Mégpedig ha kettő van, az elsőt a káptalan, a másodikat pedig a megyéspüspök előterjesztésére ; ahol pedig csak egy dignitás van, azt majd a káptalan, majd a püspöknek váltakozó, alternatív felterjesztése alapján.7 A kanonoki stallumok betöltésének sajátos módja volt az optio, amelynek már a XII. században ki kellett alakulnia, mivel a XIII. században teljes kifejlettségében jelenik meg.8 Tulajdonképen a káptalan vagyonjogi önállósága hozta magával az optio kifejlődését, amely más hivatalnál nincsen meg.9 1 Regula 9 Cancellariae Apostolicae. a Pl. Ausztriában és Magyarországon az első méltóságon kívül, mely a Szentszéknek volt fenntartva, a többit a király nevezte ki (1855. osztrák konkord. 22, 25 art. ; Bajorországban az 1817. konkord. (10 art.) szerint az első méltóság a pápának lenne fenntartva, de 1831-től a gyakorlatban a király nevezte ki. Spanyolországban a dékáni első méltóságra a király nevezett ki, a pápának rendszerint az őrkanonoki méltóság betöltése lett fenntartva: 1851. évi kőnk. 18. art. V. ö. Wernz, II. 603. 8 Can. 396. §. 1. * Resp. Comm. Pontif. 1. julii 1922. (A. A. S. XIV., (1922) 406.) 6 Vermeersch—Creusen (Epitome, 1937. 368.). Chelodi, Jus de personis, Tridenti, 1927, 343. 6 «Le dignitá del Capitolo sono conferite della Santa Sede alternaliva- mente ad istanzia deli’ Arcivescovo, audito Capitulo, e del Capitulo col consenso dell’Arcivescovo.» Bádeni Konkord. II. art 5, V. ö. Perugini, 208. 7 «Le dignité dei Capitoli Metropolitani e Cattedrali sono conferite dalla Santa Sede e, cioè, ove esistono due dignitá, la prima (Prepositura) ad instanza del Capitolo, la seconda (Decanato) ad instanza del Vescovo dioce- sano ; ove esista una sola dignitá (Prepositura o Decanato), alternativamente ad istanza del Capitolo e del Vescovo diocesano.» V. Ö. 1929. évi porosz konkord., 8. art, 1. sz. V. Ö. Perugini, 184. 8 c. 4, I, 4 . in VI°. 9 A kardinálisok optiója más természetű, (c. 236.)
