Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Bánk József: A káptalani dignitas fogalma
A KÁPTALANI DIGNITAS FOGALMA 353 Igen fontos Reiffenstuel1 megállapítása. Eszerint a méltóság fogalmához tartozik, hogy viselője rangelsőbbséggel vagy administratióval egybekötött joghatósággal rendelkezzék. De megemlíti, hogy a dignitas keletkezhetik alapítás vagy jogszokás révén akkor is, ha a kérdéses tisztség nem is bír joghatósággal. Sőt dignitas lehet a puszta elnevezés alapján is, ha a kérdéses tisztség elnevezése a jogban hajdan dignitast jelentett ; ilyen az archidiakon (főesperes), aki a püspök után az első dignitas volt. Jóllehet, most már nem bír sok helyen joghatósággal, mégis mivel név- szerint dignitas, azért joghatóság nélkül is, ha a káptalanban vagy kórusban elsőbbséggel bír, méltóságnak számít. Ezzel szemben a personatus puszta rangelsőbbséget jelent ; az officium pedig : «administratio rerum Ecclesiasticarum sine alia speciali praecedentia vel jurisdictione». (Sacrista, Custos, Thesaurarius, etc.) Hasonlóan határozzák meg a dignitast Brezanóczy Ádám2 és Devoti János3 is. Mindkettő a joghatóságot tartja a méltóság fontos kritériumának. Ferraris a dignitast, personatust és officiumot mint Schmalz- grueber a kettős javadalmak közé sorolja, mivel jóllehet lelkipásztorkodással nem járnak, de némi administratiót, vagy rangelsőbbséget fogChoro, praecedentiam in Processionibus, pioritatem Suffragii in Capitulo sine Jurisdictione fori externi et administratione proprie dicta habent. c) Dignitates: hanc obtinentes praeeminentiam fere cum jurisdictione fori externi et administratione proprie dicta habent, vg. Praepositurae saltem in Germania, Decanatus Cathédrales, archidiaconatus, Abbatiae et aliae Praelaturae tam Regulares quam Saeculares. 1 Anacletus Reiffenstuel, Jus Can. Univ. Ingoltadii, 1745. Tom. III. Tit. V. §. 2, nr. 33—34. «Unde ea beneficia censentur esse Dignitates, quae habent praeeminentiam, seu administrationem rerum Ecclesiasticarum cum imperio ac jurisdictione et quidem in Foro externo contentioso : ut Praepositura, Decanatus. Archidiaconatus, Abbatia et huiusmodi ... Dignitatem etiam oriri posse ex institutione, seu primaeva fundatione: ut si in erectione certi Beneficii cautum fuerit, quod sit Dignitas, etiamsi quandam jurisdictionem super alios non habeat. Item ex consuetudine : nam si de consuetudine Ecclesiae aliqua reputetur Dignitas licet de jure non sit talis tamen Dignitas censeri debet. Probatur insuper dignitas ex denominatione; sive ex eo, quod quis Beneficium habeat, cuius nomen de Jure communi dignitatem innuit ; ut Archidiaconatus . . .» 2 Brezanóczy Ádám: Institutionum Juris Ecclesiastici pars prima complectens Praecognita et Jus Publicum cum applicatione ad Hungáriám et Austriam, Pesthini 1817, 220: «Dignitas est praerogativa adnexam habens jurisdictionem pro foro externo v. g. Praepositus maior ; Personatus est eminentia sine jurisdictione v. g. Abbatia et Praepositura titularis, Officium est administratio sine jurisdictione». 3 Doveii Joannes: Jus canonicum universum publicum et privatum, Nova Romana editio accuratior. II, Roma, 1837, 215. sq. : «Proprie officium habere dicuntur, qui certo addicti sunt muneri, sed nullam habent honoris praerogativam, et nullam in forro externo jurisdictionem ; personatum qui illa tantum fruuntur, altera prorsus carent ; dignitatem qui utramque obtinent. ..» 23 Theologia.
