Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Szörényi Andor: Áldás és mágia az Ószövetségben
ÁLDÁS ÉS MÁGIA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN 119 E két áldásnál sokkal világosabban mutatja meg liturgikus karakterét a 115, 12—13. (14). 15.1 Ez a zsoltár az első nyolc versben a népnek — illetve a népet képviselő levita-kórusnak énekével kezdődik, melyre a 9. versben a papi kórus háromszoros fölhívással válaszol : «Izrael háza, Jahvéban bízzák. «Áron háza, Jahvéban bízzál !» és «Kik félitek Jahvét, Jahvéban bízzatok !» (9a., 10a. és ila. vv.) A papi kórus felszólítására a megszólított nép kórusa, a papság, majd a jelenlévő egész hívősereg litánia-szerűen válaszol : «Az ilyenek segítője és pajzsa ő !» (9b., 10b. és 11b.)1 2 A háromszoros könyörgés elhangzása után a papok áldása következik a 12— 15. versekben, mely először a már ismert hármas felosztásban az Úr áldó akaratában való föltétien bizalmat fejezi ki, majd kimondottan az ünneplő hívősereg felé fordulva így folytatja : «Sokasítson meg Jahve titeket, titeket és fiaitokat. Áldjon meg Jahve titeket, aki alkotta az eget és a földet/» Liturgikus áldást találunk a 118, 26-ban is. Ez a zsoltár sok problémát vet föl a magyarázat szempontjából, de abban kételkedni nem lehet, hogy liturgikus zsoltár, melyet részint egy bizonyos kultikus körmenet alkalmával, részint már magában a templomban énekeltek, mégpedig valószínűleg sátoros ünnep alkalmából.3 Amikor az ünnepélyes körmenet a templom kapuin keresztül bevonul az átriumba, hogy ott az áldozat bemutatásával befejezze az istentiszteletet, a papok áldása fogadja a hívőket : «Áldott, ki Jahve nevében jől Áldunk titeket Jahve házábólh Hasonló áldást találunk a 134, 3-ban, ahol egy éjszakai liturgikus ünnep — valószínűleg a sátoros ünnep vigíliájának — végén fölhangzó papi áldást olvashatunk. A sátoros ünnep vigíliájának liturgiáját gyönyörűen írja le a babiloni Talmud Szukkah V, 3, bár e leírásban kétségkívül vannak későbbi korból származó elemek is, a lényegre vonatkozólag hűen tájékoztat bennünket.4 Liturgikus áldásokat találunk azonban nemcsupán a liturgikus célból készült zsoltárokban, hanem egyes eredetileg magánzsoltárnak a végén is, mint hozzáadást, melyet akkor illesztettek az imádság 1 V. ö. Biblica, id. számát 367 old., H. Schmidt i. m. 209 old., Gunkel : Die Psalmen, 1926.497 kk. old., Quell i. m. 89 old., Kittel i. m. 364 kk. old., König i. m. 141 kk. old., Mowinckel i. m. 41—42 old. stb. 2 V. Ö. Biblica i. sz. 351—55 old. 3 V. ö. Biblica i. sz. 354. 359—61 old., Herkenne i. m. 424 kk. old., Kittel i. m. 369—71 old., Balla : Das Ich der Psalmen, 1912,101 old., Mowinckel Ps. St. II. 120—26 és Ps. St. V. 34—35 old., H. Schmidt i. m. 197 kk. és 212—14 old. stb. 4 V. ö. Biblica i. sz. 350—51 és 361 old., Volz : Das Neujahrsfest Jahves, 1925, 26 old., Kittel i. m. 408 old. König i. m. 329—36 old., Peters : Das Buch der Psalmen, 1930, 330 k. old. stb.
