Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája

Stephanus Szász Sehol. P.: Salarium justum. Kolozsvár, 1941. Palaestra Calasanctiana 36. sz. 93 1.

A szerző doktori értekezésében a gazdasági életnek egyik mozzanatát, a bérkérdést vizsgálja merőben erkölcsi vonatkozásában. Először a gazdasági alapfogalmakat tárgyalja. Tisztázza a bér fogalmát, szól a bérmunkásosztályról és igazolja, hogy az osztálynak, mint ilyennek a fennállása erkölcsileg nem kifogásolható. Foglalkozik továbbá a munka fogalmával, különböző vonatkozásaival (célja, a munkára való kötelezettség, a munkához való jog, a munka értéke stb.) és a munkaszerződéssel. Az a bér igazságos, amely helyreállítja az elvégzett munka és az ellenszolgáltatás között az egyenlőséget. Ehhez tekintetbe kell venni a munkának azt a jellegét és értékét, amely az emberi személyhez való kötöttségéből származik és amely miatt nem kezelhető egyszerű áruként. Tekintve a munkának személyhez való kötöttségét, a tőkével való társulását és az emberi közösségtől kölcsönzött szociális jellegét, az a bér lesz igazságos, amely lehetővé teszi a munkásnak a maga és családja megfelelő fenntartását, nem rontja le a vállalat jövedelmezőségét és összhangban van a közjóval (a munkabéreknek egymással és az árszínvonallal való aránya). A keresztény erkölcstudomány álláspontját történeti kialakulásában is nézi (Szent Tamás, Szent Antoninus, Szienai Szent Bernardin, Molina, De Lugo) és kimutatja, hogy egyenes vonalban vezet a Rerum Novarumhoz és a Quadragesimo Annohoz. Befejezésül az individualista liberalizmusnak és a kollektivista szocializmusnak a munkabérre vonatkozó tanítását ismerteti és bírálja.

Szász István értekezésének alapja a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno tanítása. A könyv egy szélesebb vonalon vezetett kommentárnak is tekinthető. Gazdasági vonatkozásokkal majdnem csak annyiban foglalkozik, amennyiben a 2 pápai enciklika és az erkölcstudományi kézikönyvek teszik. A pápai enciklikák noymán támadt gazdag irodalmat ismeri és feldolgozza. A könyvet melegen ajánljuk azoknak, akik a keresztlény erkölcstudomány eddig kidolgozott tanítását illetőleg megbízható tájékoztatót keresnek. A szerző munkájával tanúságot tett szakismereteiről, a tudományos munkára való képzettségéről és tehetségéről. Reméljük, hogy az erkölcstudománynak ezen a területén tovább is dolgozni fog, kiszélesíti a gazdasági ismeretanyagot (öregségi és betegségi biztosítás, kartellek, trustök, köz- és magánalkalmazottak fizetése stb.), hogy szembesíthesse az erkölcsi követelményekkel. A dolgozat reményt nyújt arra, hogy a szerző a vonatkozó kérdések avatott szakembere lesz, aki a keresztény tudomány világosságát bele fogja sugározni a roppant bonyolult gazdasági életnek eddig még sötét vonatkozásaiba is. Ibrányi Ferenc.

380 IRODALOM — UTERATUR — BULLETIN