Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Petruch Antal S. J.: Lemondott-e Kálmán királyunk a guastallai zsinaton az invesztitúráról?
330 PETRUCH ANTAL részről tesz említést erről. Hosszú és gondos kutatás után ugyanis Coleti Collectio Conciliorum tom. XI 1-ben (col. 112) ráakadt a magyar király lemondásának szövegére, mely Marténe-Durand föntidézett művéből van átvéve (= F) és úgy tűnteti föl a dolgot, mintha a magyar király 1106-ban a guastallai zsinaton mondott volna le az invesztitúráról. Kollár ugyan leközli ezt, de egyszersmind kétségét fejezi ki a lemondás éve felől, mert sokkal valószínűbbnek látszik neki, hogy nem Kálmán, hanem fia, István mondott le az invesztitúráról ; vagy ha az előbbi, akkor nem 1106-ban, hanem 1112-ben.1 Pray György Kollárra való hivatkozással Coleti Collectio Conciliorum tom. XI 1-t idézi. A lemondás, úgy véli, alighanem 1111-ben ment végbe.2 Kollár megállapításaival szembehelyezkedik Katona István és az 1106. év mellett köti le magát.3 Koller József meg Kollár útbaigazítása mellett fölkutatja az eredeti forrásokat és megemlíti, hogy Marténe-Durand az 1106. évi guastallai zsinatra teszi a magyar király lemondását a nélkül, hogy határozottan állást foglalna mellette vagy ellene.4 Szvorényi Mihály Kollárra, Katonára és Kollerre hivatkozva 1106-ra teszi a lemondást,5 amint J. A. Fessier is, de csak Kollárra és Katonára hivatkozva.6 A Marténe-Durand-féle szöveg (= F) és vele az 1106. évi guastallai zsinat helyet talál most már a magyar kútfők gyűjteményeiben, így Fejér György,7 Endlicher István László8 és Marczali Henrik művében.9 Ezekből veszik azt át történészeink vagy legalább is útbaigazításaik mellett visszatérnek a nagyobb külföldi forrásgyűjteményekhez és magukévá teszik Marténe- Durand-nak azt a felfogását, hogy a magyar király az 1106. évi guastallai zsinaton mondott le az invesztitúráról ; így, hogy csak egynéhány nevet apátul sz. Bernardot». «Aszerint már most, amint Ptolomaeusé s Cornerus, majd sz. Bemard szerzetbelépésének (1112), majd apáttá való előléptetésének (1115) évét veszik időszámításuk alapjául, esik meg rajtok, hogy a magyar király állítólagos lemondását majd 1112-iki, majd az 1115-iki év eseménye gyanánt adják elő.» (I. m. 335—336, 341—342.) Ez érvelés ellen szól azonban az, hogy C itt Wilhelmusra hivatkozva a magyar király lemondását Henrik 9. esztendejére: 1115-re teszi, Bernât szerzetbelépését pedig 1116-ra. («Nono anno Henrici, qui est MCXV... Robertus Rex Ungarorum ... Decimo anno Henrici, qui est Domini MCXVI. Berhardus ... natus ex patre Testelino ... hoc anno Cistercium . . . ingressus ...» Eccardus i. m. 658— 659.) 1 Hist. dipl. juris patr. 113—116. s Annales Regum Hungáriáé I (1764) 110. 3 Historia critica regum Hungáriáé stirpis Arpadianae, III (1780), 219—220. 4 Historia episcopatus Quinqueecclesiarum I (1780) 183—184. 6 Historia eccl. regni Ungariae amoenitates, fase. VI (1796) 8. 11. * Geschichte der Ungern I (1815), 662—663. 7 Codex dipl. II (1829), 45. 8 Rerum Hung, monumenta Arpadiana (1489) 375. * A magyar történet kútfőinek kézikönyve (1902) 114—115.
