Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Petruch Antal S. J.: Lemondott-e Kálmán királyunk a guastallai zsinaton az invesztitúráról?
LEMONDOTT-E KÁLMÁN KIRÁLYUNK AZ INVESZTITÚRÁRÓL? 331 említsünk, Lányi Károly,1 Balics Lajos,1 2 Pauler Gyula,3 Fraknói Vilmos,4 Karácsonyi János,5 Hóman Bálint.6 Egészen világos, hogy közvetlenül vagy legalább is közvetve Marténe-Durand Thesaurus novus anecdotorum c. művéből került a magyar történelmi könyvekbe az a fölfogás, hogy az 1106. évi guas- tallai zsinaton mondott le a magyar király (Kálmán) az invesztitúráról. A IV. kötetben ugyanis ezt olvassuk : «Fragmentum concilii Guastal- lensis in Longobardia, sub Paschali papa II. anno M. CVI celebrati... Refutatio investiturae episcoporum, quam fecit rex Hungáriáé ad mandatum papae».7 Míg nem látjuk a szóbanforgó kézirat (F) hű szövegét, addig nem dönthetjük el, vájjon Marténe-Durand értette-e félre a talált kéziratot, vagy pedig ennek másolója értelmezte-e rosszul BoRo-t. Bár jó volna megtudni, ki tévedett, azonban a probléma megoldása független ettől. BoR nem tud arról, hogy II. Paschalisnak Gebhard konstanzi és a többi német püspökhöz intézett, «Pro religionis» kezdetű levele az 1106. évi zsinaton íródott volna. Csak arról értesít, hogy II. Paschalis az 1113. (valójában 1112.) évi lateráni zsinaton kívül még egy másikat is tartott 1106-ban Quastallában. Beszámol ennek működéséről, majd ezt írja: «Aliud capitulum. Jamdin a pravis... Aliud capitulum. Nullus abbas ...» Erre következik a pápának előbb említett, a német püspökökhöz intézett levele, a nélkül, hogy valamiképpen is jelezné keltét. Ezután rátér a magyar királynak az invesztitúráról való lemondására. Itt sincs semmi jelzés, hogy mikor történt ez. így BoR. BoRo már így vezeti be az említett levelet : «Item aliud Capitulum Concilii ; megteszi tehát a guastallai zsinat okiratává. Ezt átveszi tőle F másolója és egy lépéssel tovább megy ő vagy talán kiadója, Marténe-Durand : a magyar király lemondását is e zsinatra teszi. Mint eshettek meg e hibák? Úgy, hogy Roselli egyrészt nem ismerte a levél keltezését, másrészt meg az előtte fekvő forrásban (BoR) a guastallai zsinat határozatai után találta azt. Ebből aztán tévesen arra következtetett, hogy a guastallai zsinaton Íródott a levél. Marténe-Durand (illetve F) ugyanilyen okokból tette a magyar király lemondását ugyanarra a zsinatra. Hogy azonban mennyire hamis ez az okoskodás, világos abból, hogy ugyanilyen logikával ki lehet mutatni, hogy V. Henriket az 1106-i guastallai zsinaton 1 Lányi Károly Magyar egyháztörténete. Átdolgozta Knauz Nándor, 1. (1866), 416—417. 2 A római kát. Egyház története Magyarországban II/l (1888), 45. 3 A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt I (1893), 246. 4 A magyar királyi kegyúri jog (1895) 18—19. 5 Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig (1915) 24. * Magyar történet (első kiadás) 315—316. 7 127—128.
