Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Erőss Alfréd: XII. Pius pápa legújabb körlevelének jelentősége
XII. PIUS PÁPA LEGÚJABB KÖRLEVELÉNEK DOGMATIKAI JELENTŐSÉGE. 1940 március 22-én az Osservatore Romano hasábjain terjedelmes cikk jelent meg, amely keményen állást foglal bizonyos körök felfogása ellen, ahogy azok az Egyházat mint Krisztus titokzatos testét magyarázzák.1 1943 június 29-én XII. Pius kibocsátja hatalmas körlevelét: De mystico Iesu Christi corpore deque nostra in eo cum Christo coniunctione.1 2 Már ez az egyszerű mozzanat sejteti : teológiai szempontból milyen jelentős szerepe van az új pápai enciklikának. 1. A Corpus Christi mysticum gondolata a kereszténység közkincse volt minden időkben. Megtaláljuk mindenütt, Szent István király Intelmeiben épúgy, mint Szent Erzsébet életrajzában, vagy Bambergi Ottó híres pomerániai térítőbeszédében. A régi egyházatyák és a skolasztika doktorai mind behatóan foglalkoztak e dogmatikus igazsággal. De senki sem fejtette ki oly gazdagon ezt a tanítást, mint épp a hittudomány két örök ékessége : Szent Ágoston (v. ö. Vetter, Der hl. Augustinus und das Geheimnis des Leibes Christi 1929; del Rio, El Cristo mistico y la comunión de los Santos según S. Agustin, in Religion y Cultura 1931, 402—460 ; Hofmann, Der Kirchenbegriff des hl. Augustinus, 1933; Mura, Le corps mystique du Christ 1 1936, II 1937; Hofmann, Gott ist die Liebe. Die Predigten des hl. Augustinus über den 1. Johannesbrief, 1940, 3—9) és Aquinói Szent Tamás (v. ö. Grabmann, Die Lehre des hl. Thomas von Aquin von der Kirche als Gotteswerk, 1903 ; Anger La doctrine du Corps Mystique de Jésus-Christ d’après les principes de la théologie de saint Thomas, 1929 ; Käppeli, Zur Lehre des hl. Thomas von Aquin vom Corpus Christi Mysticum, 1931. Lásd még Szent Bonaventuráról: Culhane, De corpore Mystico doctrina Seraphici, 1934). A Corpus Christi eszméje csak a XVI. században halványodik el, s nem érdektelen megjegyezni, hogy a reformátorok, akik jóhiszeműségüket mindig azzal próbálták igazolni, hogy nem az Egyház ellen fordulnak, hanem épp az Egyházat akarják «megreformálni», nem ismerték a krisztusi Egyház igazi lényegét s természetfölötti jellegét. Luther 1 «qualche dottrina nuova sül modo di concepire la Chiesa come corpo mistico di Cristo». Cordovani, Per la vitalità della teológia cattoiica (eredetijét lásd7Angelicum 1940, 133—146). égj 2 Osservatore Romano 1943 július 4-i (153.) sz.
