Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
A NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG 263 érvényesítéséhez. Alapvető gondolata szerint az állam szuverén társaság, amelynek természettől fogva rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel és jogokkal, amelyek szükségesek, hogy célját megvalósíthassa. Amint az állam benső rendjében érvényesülni kell az igazságosságnak, ugyanígy az államnak joga van a kívülről ellene támadókkal szemben is ezt a hatalmát érvényesíteni.1 Ha Szent Tamás szellemében keressük az igazságosság eszméjének a nemzetközi életben való érvényesülését, akkor rendszerének két pillérét alkotó eszme, a természetjog és az örök törvény gondolatába való mélyebb behatolás útján kell haladnunk. Az igazságosság és jog alapjáról Aristoteles nyomán azt tanítja, hogy az lehet a dolgok természetes rendje vagy az emberi megállapodásokból eredő jogos igény.1 2 Mindkettő pontosabb meghatározása, körülírása a törvényekben jut kifejezésre. Az igazságos igények meghatározásában a természettörvény csak az általános tételeket és kereteket jelöli meg, ezért van szükség elég tág téren pozitív jogalkotásra az emberi megállapodásokból eredő jogos igények rendezése céljából.3 Különösen a nemzetközi életben fontos ennek a különbségtételnek a figyelembevétele, mert itt változnak leginkább a viszonyok és a körülmények alakulásával állandóan újabb és újabb rendezésre szorul az államok egymásközötti viszonya. Ennek szemmeltartásával fejthető meg az a különbség is, amit legújabban a természetes közösségek és az emberi szabad vagy kényszerű egyesülésből eredő társaságok (Gemeinschaft und Gesellschaft) jogának szembeállításával annyira kiéleznek. Különbség van a kettő között, de felesleges ellentétbe állítani őket, mert a természetjogi alapon álló közösség is megkívánja a tételes jogi szervezettséget.4 Szent Tamás rendszerének alapgondolatait keresve, az igazságosságról és törvényről szóló tanításánál kell megállnunk, mert ezek jelentik a keresztény nemzetközi jog állandó érvényű tételeit.5 6 Ha jellemezni akarjuk, meg kell 1 «Cum autem cura rei publicae commissa sit principibus... sicut licite defendunt eam materiali gladio contra interiores perturbatores, dum malefactores puniunt... ita etiam gladio bellico ad eos pertinet rempublicam tueri ab exterioribus hostibus.» II—II. 40, 1. 2 II—II. 57, 2. 3 II—II. 57, 2 ad 2. 1 Röviden utalnunk kell arra is, hogy amit Szent Tamás ius gentiumnak nevezett, az nem azonos a modern nemzetközi joggal, hanem azokat az általános tételeket foglalja magában, amelyek a természetjogból az ember eszes természetét és mostani állapotát tekintve következnek. (I—II. 95, 4. v. ö. II—II. 57, 3.) A stoikusok különbségtételét a természetjog elsődleges és másodrendű tételei között az atyák átvették és már Irenaeus óta (Adv. haer. V, 24, 2., P. G. 7, 1187.) azt tanítják, hogy az első a tiszta természet, a másik pedig a bűnbeesett ember természetének viszonyait van hivatva rendezni, utóbbit nevezik ius gentiumnak. Ennek a teológiai különböztetésnek is megvan a maga nagy jelentősége, amint későbbi fejtegetéseinkből kitűnhetik. 6 Hogy valóban ezek a tételek és megkülönböztetések alkotják a nemzetközi jog alapvetését, mutatja Hugo Grotius is, akinek oly nagyjelentőségű munkája De jure belli ac pacis, amelyet sokan a nemzetközi jog első megalapozásának tartanak, ugyanezekre a gondolatokra épít. (1. I. c. 1—2.)
