Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)

hogy a kánonjogra nézve a közjog és magánjog közötti felosztás idegen, és ezért ez a felosztási alap hasznavehetetlen. Mindazonáltal mégis megkísérli, hogy a kánonjog rendelkezései révén a bírói és közigazgatási ügyek között belső ismertetőjegyek alap­ján állapíthassa meg a különbséget. A nehéz és tagadhatatlanul érdekes vizsgálódásainak eredményeit a következőkben lehet összefoglalni. Elvileg minden büntetőügy, valamint nem büntető jog- és birtok- viszony tárgya lehet a bírói keresetnek, amennyiben a törvény kifeje­zetten nem valami mást rendel. (1667. c.) E főtételt azonban számos jelentős kivétel töri át, amelyet két csoportba lehet osztani : a) tárgyi kivételek (1. Prima Sedes a nemine iudicatur ; 2. causae maiores, úgy­szintén a 3. pápai «közigazgatási bíróság» egyes ügyei, nemkülönben a 4. eljegyzésből a házasság megkötésére irányuló kereset nem tartozik a bíróságok elé ; 5. az ágytól és asztaltól elválasztás pedig rendszerint közigazgatási úton dönthető el, és csak a felek kérelmére, illetőleg hivatalból tartozik a bíróság elé.) és b) formális kivételek (1. a kongregációk elvileg illetéktelenek ugyan a bírói ügyekben, de a felek beleegyezése vagy legalábbis az ellenfél kifogásának hiánya a bírói hatáskört kizárja. 2. Ha a pápa jogcselek­ményt vagy okiratot megerősített, ezek érvényességét különös pápai felhatalmazás nélkül a bíróság nem vizsgálhatja.) Kérdés, vájjon nem ezek a kivételek adják-e kezünkbe a probléma kánonjogi kulcsát, amelyet Mörsdorf logikai — szerkezetileg talán nem helytelen (mert általánosságot kifejtő) főszabályában foglalt elv csak elkendőzni alkalmas. E sorok írója csak megerősítve látja a fentebbiek során már körvonalazott álláspontját. Mindezt csak azért, hogy maga az alapkiindulás, a közigazgatás és a bíráskodás közötti különbség nem olyan egyszerű, ellenkezőleg, bonyolultsága igen finom és széleskörű szellemi műveletet tesz szüksé­gessé, vagy pedig be kell érni azzal a szegényes megállapítással, hogy a tudomány eleddig a kérdést minden tekintetben nem tudta kielégí­tően lezárni. Más kérdésben Mörsdorf sok helyen mélyreható munkájá­nak, amelynek alapzata legalább is erősen problematikus, meg kell adni mindenesetre azt az értékelést, amely a kánonjogi hatásköri szabá­lyok széleskörű tételes jogi vizsgálatának akkor is kijár, ha annak némely alapgondolatával nehéz egyetérteni. 12. Mindezután nem szükséges minden részletében ismertetni Al.-nak az egyházi közigazgatási bíróságra vonatkozó elméletét, amely az előbb vázolt tételekre épült fel. Ha tudniillik ezek problematikus érté­kűek, méginkább az az egyházi közigazgatási bíróságra vonatkozó tétele és pedig nem csupán azért, mert a kánonjogban idegenszerű újításával irodalmunkban meglehetősen elszigetelten áll. De még ha helyes volna is mindaz, amit fentebb ismertettünk, ebből sem következnék az egy­házi közigazgatási bíróság fogalma. SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 241 Theologia. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom