Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
hogy a kánonjogra nézve a közjog és magánjog közötti felosztás idegen, és ezért ez a felosztási alap hasznavehetetlen. Mindazonáltal mégis megkísérli, hogy a kánonjog rendelkezései révén a bírói és közigazgatási ügyek között belső ismertetőjegyek alapján állapíthassa meg a különbséget. A nehéz és tagadhatatlanul érdekes vizsgálódásainak eredményeit a következőkben lehet összefoglalni. Elvileg minden büntetőügy, valamint nem büntető jog- és birtok- viszony tárgya lehet a bírói keresetnek, amennyiben a törvény kifejezetten nem valami mást rendel. (1667. c.) E főtételt azonban számos jelentős kivétel töri át, amelyet két csoportba lehet osztani : a) tárgyi kivételek (1. Prima Sedes a nemine iudicatur ; 2. causae maiores, úgyszintén a 3. pápai «közigazgatási bíróság» egyes ügyei, nemkülönben a 4. eljegyzésből a házasság megkötésére irányuló kereset nem tartozik a bíróságok elé ; 5. az ágytól és asztaltól elválasztás pedig rendszerint közigazgatási úton dönthető el, és csak a felek kérelmére, illetőleg hivatalból tartozik a bíróság elé.) és b) formális kivételek (1. a kongregációk elvileg illetéktelenek ugyan a bírói ügyekben, de a felek beleegyezése vagy legalábbis az ellenfél kifogásának hiánya a bírói hatáskört kizárja. 2. Ha a pápa jogcselekményt vagy okiratot megerősített, ezek érvényességét különös pápai felhatalmazás nélkül a bíróság nem vizsgálhatja.) Kérdés, vájjon nem ezek a kivételek adják-e kezünkbe a probléma kánonjogi kulcsát, amelyet Mörsdorf logikai — szerkezetileg talán nem helytelen (mert általánosságot kifejtő) főszabályában foglalt elv csak elkendőzni alkalmas. E sorok írója csak megerősítve látja a fentebbiek során már körvonalazott álláspontját. Mindezt csak azért, hogy maga az alapkiindulás, a közigazgatás és a bíráskodás közötti különbség nem olyan egyszerű, ellenkezőleg, bonyolultsága igen finom és széleskörű szellemi műveletet tesz szükségessé, vagy pedig be kell érni azzal a szegényes megállapítással, hogy a tudomány eleddig a kérdést minden tekintetben nem tudta kielégítően lezárni. Más kérdésben Mörsdorf sok helyen mélyreható munkájának, amelynek alapzata legalább is erősen problematikus, meg kell adni mindenesetre azt az értékelést, amely a kánonjogi hatásköri szabályok széleskörű tételes jogi vizsgálatának akkor is kijár, ha annak némely alapgondolatával nehéz egyetérteni. 12. Mindezután nem szükséges minden részletében ismertetni Al.-nak az egyházi közigazgatási bíróságra vonatkozó elméletét, amely az előbb vázolt tételekre épült fel. Ha tudniillik ezek problematikus értékűek, méginkább az az egyházi közigazgatási bíróságra vonatkozó tétele és pedig nem csupán azért, mert a kánonjogban idegenszerű újításával irodalmunkban meglehetősen elszigetelten áll. De még ha helyes volna is mindaz, amit fentebb ismertettünk, ebből sem következnék az egyházi közigazgatási bíróság fogalma. SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 241 Theologia. 16
