Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ.1 8. Az egyházi közigazgatási bíróság elnevezése nem hosszú múltra tekinthet vissza. Tagadhatatlan, hogy a kontinentális világi közigazgatási bíróság az államhatalmak elválasztásával függ össze, túlnyomóan annak a folyománya. Erre mutat az a körülmény is, hogy, jóllehet Montesquieu tana az angol gyakorlatból ered, Angliában, ahol az államhatalmak elválasztásának elmélete nincs megvalósítva, hiányzik a közigazgatási bíróság kontinentális fogalma is. Igaz viszont, hogy másfelől Kelsen a közigazgatási bíróság kifejlődésében annak a tételének igazolását keresi, hogy a közigazgatás és a bíráskodás között nincs lényegi különbség, szétválasztásuk indokolatlan.1 2 Azt lehetne gondolni, hogy az egyházi közigazgatási bíróság elnevezése akkor csúszott át az egyházi jogba, amikor a kontinentális világi jogok a közigazgatás és a bíráskodás elválasztása után, jórészt a további konzekvencia levonásaként, bizonyos közjogi alanyi jogok védelmére, a közigazgatási hatóságok jogellenes cselekményei ellenében a közigazgatás ténykedéseinek jogszerűség szempontjából történő felülbírálására, részben a közigazgatás érdekét is szolgálván, a közigazgatástól független, rendszerint külön szervezett bíróság oltalmát biztosították. Ilyen messzire azonban nem kell mennünk. Kezdjük azon, hogy a két jogszféra belső felépítésének eltérő volta miatt jól megfontolt okokból a kánonjogi elmélet a siker reményében csak igen óvatosan próbálkozhatott meg azzal, hogy a közigazgatás és a bíráskodás elválasztásának világi jogi eredményeit a kánonjog terén sietve «hasznosítsa». Ennek nem is annyira az volt az oka, hogy azóta, amióta az utrumque ius középkori benső kapcsolata felette meglazult, az újkori világi joggal szemben bizonyos mértékben (sokszor kényszerűségből is) rezervált kánonisták szellemi beállítottsága az új vívmányok meggondolásnélküli átvételének általában nem kedvez, amiben az idő utólag sokszor őket igazolta,3 hanem főleg az a körülmény, hogy a kánonjog 1 Előző közleményt 1. a Theologia 1942. (IX.) 250. skk., 350. skk. 2 Goltner Dénes : Az államhatalmak elválasztása vagy együttműködése, Szeged 1936, 11, 20 és u. ö.: Közjogok bírói védelme, Szeged 1937, 13. 2 Más és az erőszakos kísérletekétől különböző kérdés, hogy a kánonjog a világi jogi teória figyelembevételét a különálló rendszer megszabta
