Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Kniewald Károly: A magyar szentek legrégibb zsolozsmái

A MAGYAR SZENTEK LEGRÉGIBB ZSOLOZSMÁI.

A magyar szentek tiszteletére szerkesztett zsolozsmák ismeretéhez eddigi tudásunk szerint a legrégibb forrásunk a MR 6y jelzésű zágrábi Breviárium a XIII. század végéről. Ezt a könyvet 1290-ben írták. 5 V. folióján 1295-ben a következő bejegyzést tették október 11-én a naptárban : Obitus venerabilis patris domini Johannis felicissime recordationis episcopi zagrabiensis. Anno domini m° cc° nonagesimo quinto.

A kézirat magyar szentjeinek rétegéhez elsősorban a magyar származású szenteket soroljuk, mint Szent Istvánt, Imrét, Lászlót, Erzsébetet. Azután azokat, akik Magyarországon éltek, működtek, hogy ha nem is voltak magyarok származásuk szerint, mint pl. Szent Gellért, Szent Adalbert, vagy András, a bencés remete. Rajtuk kívül azokat a szenteket is a magyar réteghez soroljuk, akik bár sem származásukra nem voltak magyarok, sem nem éltek és működtek magyar földön, de ősidőktől fogva különös tiszteletben részesedtek Magyar- országon, mert vagy még a magyar honfoglalás előtt származtak erről a földről, mint a pannonjai Sabariában született Szent Márton püspök, vagy pedig mert egyes magyar szentek tiszteletüket különös szeretettel ültették át ide ; ez utóbbi alapon tekintjük Szent Eleket is a kézirat magyar rétegéhez tartozónak, mert tiszteletét Szent Adalbert ajánlotta hatásosan Szent Istvánnak, a magyarságnak.

A magyar szentek legrégibb officiumainak az említett zágrábi Breviarium következő zsolozsmáit tekinthetjük :

1. Szent Márton officiumát 255 v.—7. fol.-kon ;

2. Szent Adalbert officiumát 187 v.—8 ; és 253 v.—5. fol.-kon ;

3. Szent Elek zsolozsmáját 216—9. fol.-kon ;

4. Szent Gellért zsolozsmáját 242 v.—3. és 137. fol.-n ;

5. Szent András és Benedek officiumát 215—6. fol.-kon ;

6. Szent István officiumát a 230 v.—2. fol.-n ;

7. Szent Imre officiumát 284—4. v. és 237—7. v. fol.-kon ;

8. Szent László officiumát a 207—7. v. és 295—6. fol.-kon ;

9. Szent Erzsébet zsolozsmáját a 260—2. fol.-n.

Tanulmányunk ezeket a zsolozsmákat óhajtja áttekinteni úgy,

hogy egyúttal a történelmi vagy kagiografiai szempontból fontosabb mozzanatokra is felhívja a figyelmet.

1. Szent Márton toursi püspök officiumának sok antifonája és