Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: A görögkeleti egyházjog, a katolikus egyház és az állam
A GÖRÖGKELETI EGYHÁZJOG, A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. I. 1. Az egyházi jog hatalmas birodalmának egyik sajátos tartománya a görögkeleti (orthodox, nem egyesült bizánci) egyházi jog. A fenti nem egyesült keleti egyház jogának tanulmányozása többféle szemlélési alapon lehetséges. Történhetik ez a görögkeleti teológia és dogmatika oldaláról kiindulva, amikor is a magát orthodoxnak nevező, hitegységben élő, de egyébként független és önálló (autokephal) keleti egyházak (a bizánci birodalom egyháza és annak leányegyházai) közös és részszerű forrásain felépülő görögkeleti kánonjog fogalmához érünk el. Szoros értelemben véve, különösen nálunk, eme egyház jogát értik a görögkeleti egyházi jogon. Ezenkívül azonban számos más orthodox keleti egyház működik ma is, mint például az örmény, abesszín, szír keleti nem egyesült egyház, amelyek közül a hazai közvélemény egy nem mindennapi büntetőper kapcsán az utóbbiról szerzett közelebbi ismereteket. A (cikk folyamán a fenti szűkebb értelemben vett) orthodox keleti egyház joga szemlélhető továbbá akként is, hogy két érintkező másik jogrendszer, nevezetesen a katolikus kánonjog és a világi közjog, ismertebben az ú. n. állami egyházi jog oldaláról közeledünk feléje. Annál a viszonylatnál fogva, amely az államhatalom helyzetét a görögkeleti egyházzal szemben meghatározza, különösen az utóbbi szemlélési mód tarthat figyelemre számot. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az utóbbi szemlélet a katolikus kánonjog irányában is nem egy hasonló vonást mutat. A két utóbbi kiindulópont sajátos szempontjai eltérő beállítottságot határoznak meg a görögkeleti egyházi jog irányában. Az alábbiak ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy megismerjük, miképpen szemlélhető a görögkeleti egyházi jog a katolikus kánonjog és főleg az állami jogrendszer oldaláról. 2. Katolikus kánonjogi oldalról a szakadárnak tekintett egyház joga elsősorban a nagy schisma előtti közös jogforrásokra és jogintézményekre tekintettel bír érdekkel. Ez azonban szoros értelemben véve nem schismatikus jogterület, hanem a megszakításokkal bár, de mégis egységben eltöltött, nagy vonásaiban közösnek tekinthető jogtörténet. Az apostoli kor például eminensen olyan periódus, amelyre a nyugati és a keleti egyház jogtörténete egyforma tisztelettel tekint, ha persze
