Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Artner Edgár: Az ősegyház mariológiája
AZ ŐSEGYHÁZ MARIOLÓG1ÁJA 37 kanyarodnia annak az igazi Mária-kultusztói, alaposan el kellett mosódnia emlékezetében még utolsó fénysugarának is, amíg elért odáig, hogy nem veszi észre azt a lényeges különbséget, amely a keresztény Madonna és a pogány Bélti Iátar között fennáll. Sajnálatos, hogy a «harcos istentelenek központi tanácsáénak tagjain kívül még magukat kultúrembe- reknek tartó kutatók között is akadnak ilyenek,1 Nekünk — úgy gondolom — elég egy pillantást vetni a két egymás mellé illesztett képre, hogy észrevegyük az igazságot : Szűzanyánk oly megdicsőült magasan állott már az őskeresztények gondolkozásában és tiszteletében minden pogány kultusz felett, mint amilyen magasan van a menny szeplőtelen fénye a földi alacsonyságök fertője felett. Artner Edgár. # 1 így Picard (az athéni francia iskola igazgatója): «Éphèse et Claros», Paris, 1922. Szól Artemis Parthenos-ról «sous l’aspect de Marie», mert kisázsiai talajon Máriának át kellett vennie Kybele, Artemis és Atargatis helyét. A tipikus racionalista «stat pro ratione voluntas» esete ! — Dieterich : Mutter Erde, Leipzig, 1923. Az eleusisi Demeter-kultusz végső állomását keresi a Mária- tiszteletbcn. (Lásd bővebben szerző tanulmányában: Misztérium-vallás-e a kereszténység? Budapest, 1942.) — Hasonlóan Heiler : Marienverehrung (Die Religion in Geschichte und Gegenwart), Meyer: Ursprünge und Anfänge des Christentums, Berlin, 1924. — Bachofen (bázeli jogász) : Vorrede zum Mutter- recht, Leipzig, 1926. — Briffault : The Mothers, London, 1927. — Van der Leeuw : Goden en Menschen in Hellas, Haarlem, 1927. (Ide vonatkozó fejezete: De Moeder en de Maagd.) — Evans : The Palace of Minos, London, 1928. — Jeremias : Handbuch der altorientalischen Geistkultur, Berlin, 1929. — Dmitrev : Szűz Mária személyisége a régiségtan megvilágításában (oroszul), Moszkva, 1931. — Thomas Mann a Vossische Zeitung 1932. évfolyamában mindezekből levonta a gyakorlati következtetést : a kereszténység íme semmi újat sem hozott ; Bélti IStar templomai tehát ma is állanák ! Az említett kurotrophos elméletet már Usenernél megtaláljuk : Götter- namen, Bonn, 1896.
