Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
368 MÁTÉFFY BRUNO Hogy helyes legyen a képünk Keresztes Szent János befolyásáról, még többet kellene a renden kívüli hatásáról szólni. De hogy túlhosszü ne legyek, röviden foglalom össze. Mily nagy volt befolyása az Egyházban, megítélhetjük nagy olvasottságából. Legtöbb művelt nyelvre le van fordítva és egymásután válnak szükségessé új kiadások és fordítások. Pl. Spanyolországban az első 1618, aztán 1619,1630,1635,1649, 1672, 1679, 1693,1694, 1700, 1701,1703 stb. Olaszországban 1627, 1637, 1643, 1658, 1671, 1682, 1707, 1719, 1729, 1739, 1748 stb. Nem közérdekű tárgyához képest gyakori a kiadása. Saját művein kívül nagyban terjesztik Szent János tanításait a Kárme- lita-iskola írói, akik a XVII. században felvirágoztatták a misztikát. Róluk mondja Gonet O. Pr., hogy amíg a domonkosok a filozófiában s a dogmatikában fejlesztik Szent Tamás tanait, addig a kármeliták a misztikát virágoztatják fel, úgyhogy nem is hagynak tennivalót számukra. Szent János tanainak nagy hatását bizonyítják a dicséretek, melyekkel nagy elmék halmozzőák el mindenfelé. Több spanyol egyetem díszdoktorsággal ajándékozza meg, a szalamankai adja neki a Doktor Mysticus elmet, mely most már per excellentiam jelzője lett. Hosszú lenne a sok nevet elsorolni, akik dicsérik s tanait felhasználják. De nem mellőzhetjük szalézi Szent Ferencet, Camus, Gonet, Berthier, Fénelon-t (a félquietizmus elhagyása után) és különösen Bossuet, ki a quitizmus megtörésére Keresztes Szent János tanítását terjeszti. Rajta keresztül terjed el és válik közismertté ma is a szentjánosi eredetű hitima és egyszerű tekintet imája, melyet a kármelita iskola szerzett szemlélődés néven ismer. Olaszországban Szent János hatása alatt áll Bona kardinális, Segneri, Scaramelli, Terzago, Bern. de Castelvetere.Jos. Frassinetti és liguri Szent Alfonz, kinekkármelitaszeretete közismert. Németországa vallásháborút és a protestantizmust sínyli, de még a vallásosabb protestánsok között is van Szent Jánosnak tisztelője, így a híres Leibnitz. A katolikus írók közt nevezetes Schram és Görres. A napóleoni zavargások elültével Európaszerte új virágzásnak indul a katolikus misztika és fejlődik most is napról napra. Ez a kor a kármelita rend részére egy igen örvendetes meglepetést tartogatott, melyet P. Anasztáz, a szentjános-irodalom és befolyás kutatója Így ír le az 1927-ben megjelent Szent János Emlékalbumban, a 98. oldalon : «A katolikus misztika ezen megújulásában minden misztikus író, elsőtől az utolsóig, a legnagyobbtól a legkisebbig, katolikusok, nem katolikusok egyhangúlag a lelkiélet legfőbb mesterinek tartják és vallják két dicső Alapítónkat, Szent Teréziát és Szent Jánost és a misztika legfőbb tanítóinak: az ő tekintélyüket akkorára becsülik, hogy az ő tanításukkal ellenkezőt nem mernek állítani, igen jól érezve, hogy máskülönben ipso facto elvétik a helyes utat és igazságot». Saudreau, Poulaine, Garrigou— Lagrange-tól kezdve vége-hossza nem volna az elsorolásnak, ha neveket akarnánk jelezni. Elégakármely misztikus írót kézbe venni, hogy meggyőződjünk róla. Ezen általános lelkesedés és tisztelet betetőzése volt, midőn a Szentszék 1926 augusztus 24-én az egyházdoktori méltóságra emelte Keresztes Szent Jánost, ahonnan, mint világítótorony árasztja a fényt és űzi a sötétséget a misztika vizeiről. Mátéffy Bruno, O. Carm. D.
