Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 369 Irodalom — Literatur — Bulletin. I. Hazai. Dr. Ladislaus Orbán: Theologia Gflntheriana et Concilium Vaticanum. Romae, apud aedes Universitatis Gregorianae 1942. — 8°, 207 pag. Pretium Lit. 30. Orbán László Günther Antal — bécsi bölcselő — filozófiai és hittudományos rendszeréről Írott jelen könyvében, illetve kész munkájának I. kötetében vérbeli dogmatikusként mutatkozik be. Ismerteti, bírálja, cáfolja Günthert. Önmagából és magától keveset ad, inkább az eddig kiadatlan forrásműveket szerepelteti és sorakoztatja fel, de mögöttük könnyű észrevenni, hogy Orbán a rendező, aki minden mondat helyét megállapítja és értékét leméri. Günther jezsuita újonc volt, világi pap volt, jószándékú ember volt. Teleszívta magát kora tudományos légkörével, kereste az akkori racionalista és idealista bölcselet és a hittudomány összebékéltetésének lehetőségét. Néhai jó Dudek apó mondása : Aki a karosszékében reggeltől estig gondolat nélkül pipálgat, sohasem esik eretnekségnek még a gyanújába sem. Ez eszes emberek szomorú kiváltsága. Günther Antal dicsőséges feladatának tartotta, hogy Descartes, Schel- ling, Hegei, Fichte bölcseletét keresztvíz alá tartsa. Innen az ő lelki meg- rázkódása. Nagyon jól tudta s ebben nem hibázott, hogy a pantheizmus, pán- materializmus, de Kant kriticizmusa is lényegében tagadása a kereszténységnek s ezért a leghatározottabban ellene dolgozott. Günther tanának a katolikus tantól való elhajlása a Descartes nyomán felépített ismeretelméletében kezdődik. Szerinte ismereteinket kétféle módon szerezzük. Egyrészt fogalmak által (Begriff), amely fogalmi megismerés azonban még skolasztikus értelmezésben sem hatol túl a Kant-féle phenomenákon. Ennek a fogalmi megismerésnek tárgyát képezik az érzéki úton nyert uni- verzáliák. Másrészt ideák által szerezzük ismereteinket (Idee), melyek révén az okozatból következtetünk az okra s így tárgyi értékű megismeréssel eljutunk a dolgok lényegéig (Seinsgrund). Az első ilyen idea az én-ismeret, melyhez a hegeli dialektikának hármas mozzanatán keresztül jutunk el (thesis, antithesis, synthesis). Ez az első idea alapja minden további tárgyi megismerésünknek, ennek a kilobbanásakor születik meg az emberi személyiség is. (Lásd a rendkívül nehéz elméletet bővebben p. 41.) Az első, fogalmi megismerésnek a forrása Günther szerint az állati lélek (Leibseele), a másiké az emberben levő magasabb rendű lélek, a szellem (Geist). Mivel pedig a két ismerettermék egymástól lényegesen különbözik, a kettő forrásának, a «testlélek»-nek és a szellemnek is lényegesen különböznie kell egymástól. Kétségtelen, hogy az anyag és a szellem, a lélek és a test lényeges különbözőségének hangsúlyozásában Günthernek nagy érdemei vannak. De míg a túlzó pantheizmust le akarta törni, maga is túlzott. Az első hibát itt követte el, 24 Theologia.
