Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Rezek S. Román: Prohászka intuíciója és átélése
178 ARTNER EDGÁR Minket főképp a liturgiái vonatkozások érdekelnek, amelyek kutatását egyesek már meg is kezdették.1 Kőrútunk végére jutván, tartozunk azzal a vallomással, hogy korántsem tartjuk e bemutatót kimerítőnek, hiánytalannak. Lelkiismeretesen iparkodtunk ugyan beszámolni mindazokról a kutatásokról, amelyek az utóbbi évtizedben a keresztény «szenthajdan» sok irányban érdeklődésre számító területén végbementek, de a munkák ilyen tömkelegében emberileg szinte lehetetlen, hogy valami itt-ott ki ne kerülte volna figyelmünket. Főleg a klasszikus régészet kutatásai közben elvétve napfényre jutó keresztény emlékek számontartása nehéz könnyen érthető okokból. Hisszük azonban, hogy így is eléggé teljesnek mondható áttekintést nyújtottunk az isteni tudományokkal foglalkozók számára az ókeresztény «oikoumené» hozzáférhető tájain lefolytatott munkáról s annak eredményeiről, amelyek közül célunknak megfelelően elsősorban a hittudományi vonatkozásúakat emeltük ki. Láttuk, hogy napjainkban a tudományos érdeklődés világszerte tagadhatatlanul az építészeti maradványok felé fordul. Miként a reneszánsz a művészi alkotásokat, a múlt század a coemeteriális emlékeket, úgy évtizedünk kutatói a bazilikális maradványokat becsülik meg és aknázzák ki. És ennek a ténynek megvan a maga félreismerhetetlenül gondviselésszerű jelentősége. Nemcsak az a körülmény igazolja ugyanis ezt az eljárást, hogy így — mint láttuk — az archeológia többféle tudományszakban értékesíthető, mert elsőrangú bizonyító erejű adattára gyarapszik rohamos mértékben, hanem van e részlet-eredményeken kívül és felül ennek a jelenségnek még egy sokkal nagyobb és átfogóbb értelme. Amikor elkereszténytelenedő korunk szűk látókörű emberei közül sokan talán már titokban azon törik a fejüket, hogy kirche in Konstantinopel and Ihre Steilung in der Geschichte der abendländischen Architektur (Studi di antichità cristiana pubblicati per cura del Pont. Ist. di Arch. Crist. XII.), Città del Vaticano (Freiburg im Br.) 1936. - Kirsch : Anz. f. ehr. Arch. (Rőm. Quart. 1936, 295.). — Schneider A. M. : Die vorjustinianische Sophienkirche (Byzant. Zeitschr. 1936, 77.). — Whitte- more Th. : The mosaics of the St. Sophia at Istanbul (Oxford Univ. Press), Paris 1936. — Sven Larson : A forerunner of Hagia Sophia (Americ. journ. of Arch. 1937, 1.). — Swift Emerson H. : The bronze doors of the gate of the horologium at Hagia Sophia (The Art Bulletin 1937, 137.). — Whittemore Th. : The mosaics of St. Sophia at Istambul (Americ. Journ. of Arch. 1938, 219.). — Zum 1400-jährigen Jubiläum der Hagia Sophia (Das Heilige Land 1938, 36.). — Heitlingen : 1 mosaici ultimamente scoperti nella «Hagia Sophia» a Costanti- nopoli (L’Illustr. Vatic. 1938, 57.). — Del Medico H.-E. : Les mosaïques du narthex de Sainte-Sophie (Revue Archéologique 1938, 49.). — Schneider A. M. : Das Architektursystem der Hagia Sophia zu Konstantinopel (Oriens Christianus 1939, 1.). — U. a. : Die Hagia Sophia zu Konstantinopel (Bilderhefte antiker Kunst VI.), Berlin 1939. 1 Osieczkowska Celina : La mosaïque de la porte royale à Sainte- Sophie de Constantinople et la Litanie de touts les Saints (Byzantion 1934, 4L). — Stefanescu J. D. : L’illustration des liturgies dans l’art de Byzance et de l’Orient, Bruxelles 1936.
