Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Gálos László: Isten képe és hasonlatossága az Egyházban
132 A Szentlélekre vonatkozó idézet úgy az Úr Krisztusnál, mint Szent Pálnál az újszövetség egyetemességére céloz szemben az ószövetségi népi és faji zártsággal, törzsi kötöttséggel és azt alkarja mondani, hogy a Szentlélek betölti az újszövetségi istenországát, ehhez küldetik, ezzel imádkozik, ezzel marad Szent Irén mondása szerint : «Ahol az Úr Lelke, ott az Egyház és ahol az Egyház, ott az Úr Lelke és minden kegyelem.»1 A charizmatikusokra történő hivatkozás sem helytálló történelmileg, mert már Szent Pál1 2 és az ősegyház első jogi könyve: a Didaché III. része világosan mondják, hogy a rendkívüli kegyadománnyal bíró tanítók az Egyház hivatalos ellenőrzése alatt állottak. Kálvin felfogása, melyet már Húsz János,3 őt megelőzőleg Wicklif John és részben később a janze- nisták is vallottak, mely szerint az Egyház a predestináltak társasága — az Egyházat egészen Istenbe vetíti vissza, mert a predestináltság az emberre nézve egészen rajta kívül álló minősültség, melyről egyedül csak Isten tudhat. Másrészt az örök életre előrerendeltek között Isten örök üdvözítő szándékai szerint vannak és lehetnek pogányok, zsidók, mohammedánok stb. is, akik pedig bizonyosan nem tartoznak az Egyházhoz. Egyházfogalmukat tehát az a szélsőség ihlette, mely az istenfogalomban nem tudott harmonikus arányt teremteni Isten igazságossága és irgalma között, vagy az emberben a kegyelem és a szabadakarat között. Tagadva az Egyház jogi jellegét, szervezetét azt nem spirituali- zálták, hanem inkább iaicizálták, kiszolgáltatva a fejedelmi egyház gondolatában a főséget a világi elemnek. 3. A modernizmus, ha szervezetté nem is lett — mégis külön theoriával szolgált az Egyház alkotmányát illetőleg és ez a szubjek- tivista egyházfogalom. Eszerint az Egyház nem üdvösségintézmény, nem közhatalmi szervezet, hanem a hívek kollektív lelkiismerete. Eredete sem krisztusi alapítási tény, hanem a lelkek ama belső igénye, mely szerint vallási élményeiket másokkal közölni kívánják. Amily változékony ez a közlelkiismeret, oly változó maga az Egyház is úgy szervezetében, mint hittételeiben. Az egyházi hatalom tárgyköre kizárólag a lelkiismeret fóruma, a többi vallási kérdés az államra tartozik. Ha régebben nem így volt, úgy az vagy hatalmi túlkapás volt az Egyház részéről vagy alacsonyabb kultúrfok szükségszerű velejárója. E szubjektivista egyházfogalomnak természetszerűleg szubjek- tivista isteneszme van mögötte. A modernizmus szerint Isten eszméje a lélek belső igényéből ered, mely igény érzelmi színezetű (agnosticizmus), sokáig tudat alatt élő (immanentizmus), később idők változásai szerint formákat kap : dogmává lesz, mely azonban idők és korok változó igényei szerint változó. A Szentírás istenfogalma sem kinyilatkoztatás GÁLOS LÁSZLÓ 1 Adv. Haereses I. 3. c. 84. Id. Schwane i. m. I. 660. ! I. Kor. 12, 13, 14. 3 Cfr. Schwane i. m. III. 509.
