Theologia - Hittudományi Folyóirat 9. (1942)
Gálos László: Isten képe és hasonlatossága az Egyházban
126 GÁLOS LÁSZLÓ jelentkező megszentülés, a Szentlélek állandó segítő jelenléte, a tekin- télyi elv, az egyházkormányzat iránti engedelmesség, a lelkek kegyelmi és erényes tökéletesedése. A látható elem viszont, melyet az Egyház testének is mondanak : az egyház tagjai, elöljárói, rítusai, a tagokat összekapcsoló külső jogi vonatkozások, a hit megvallása, a szentségek vétele, a nyilvános kultusz közössége, a törvények és elüljárók iránti kötelességszerű engedelmes magatartás. Mint Szent Tamás írja : «Decor Ecclesiae principaliter in interioribus consistit, sed etiam exteriores actus ad eundem decorem pertinent, in quantum ab interiori progrediuntur et in quantum interiorem decorem conservant».1 XIII. Leó pápa neves körlevele : Satis cognitum világosan mondja : «Az Egyház, ha célját, a belső életszentséget szülő kegyelmet tekintjük, bizonnyal lelki jellegű ; viszont ha tagjait nézzük és mindazt, amihez a belső megszentülés okozatilag kapcsolódik, úgy szükségképpen külső, jogi szervezetű».1 2 Az Egyház láthatóságának tehát ugyanaz az oka, ami az Ige megtestesüléséé :3 a lényeget, a lelkit, a kegyelmet nem hagyni egészen láthatatlan világban, hanem azt emberek számára érzékelhető jelekhez, szimbólumokhoz, mozzanatokhoz kötni, hogy a belső hatás,annál bizonyosabb, kétségtelenebb legyen. Az Egyháznak mint a titokzatos Krisztusnak is megvannak a maga dokétái és manicheusai, illetve nesztoriánusai, akik láthatóságát tagadják vagy személyi karakterét elvitatják, mint a montanisták, novaciánusok, donatisták az ókorban, albiak, fraticellusok a középkorban és a láthatatlan egyház hívei : a lutheránusok, kálvinisták, janzenisták és modernisták napjainkban. Hogy a régivel szakító vallási mozgalmak mért voltak kénytelenek úgyszólván kivétel nélkül a láthatatlan egyház fogalmánál kikötni, arra már élesen rámutatott ismételten Pázmány :* választ kellett ugyanis adniok arra a kérdésre : hol volt az ő egyházuk az ő alapításuk, hitújításuk előtt? Mivel az igaz Egyháznak Krisztussal, a kereszténység alapítójával a maga igazolására valami kapcsolatot mégiscsak fel kell mutatni — őket pedig évszázadok választották el attól — így egyházfogalmukat ez a szükséglet ihlette : egyházuk az ő fellépésük előtt a látható egyházban, a «massa ecclesiastica»-ban mint láthatatlan elit lappangott. Az Egyház látható elemei époly kevéssé külsőségesítik el a láthatatlant, mint1 In sent. 4. dist. 15. qu. 3. a. 1. 2 Satis cognitum. 1896. jún. 29. 3 Möhler J. A. : Symbolik oder Darstellung der dogm. Gegensätze der Kath. u. Prot, nach ihren öffent. Bekenntnisschriften. Regensburg 1871. 332. skk. J Pázmány P. : Összes munkái. Budapest, 1898. IV. Az igazságra vezérlő kalauz. Vili. IV. rész. 2. §. Mi okon akarják az újítók láthatatlanná tenni az Ecclesiát? És u. o. V. kötet. A Kalauz Vili. könyvéről. 5. §. Az igaz Ecclesia mindenkor látható.
