Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Pataky Arnold: Szent Pál leveleinek ószövetségi idézetei
6 PATAKY ARNOLD lánosból a részlegesre és a részlegesből az általánosra való következtetés, a szövegösszefüggés törvénye (Hillel 1., 2., 5. és 7. middothja), — legalább elméletben és okkal-móddal használva, — a modern logikában és hermeneutikában is szerepel. JiSma^el ben Eliáa és Elfezer ben Jose Haggelili a Kr. u. 11. században, tehát jóval később éltek, mint Szent Pál, ezért is semmiféle hatással sem lehettek az apostol exegésisére. Míg a rabbiknál, sőt Philonál is a Tórához viszonyítva elenyészően csekély a nebi’ím- és a kethúbím-iratokból vett idézetek száma, Szent Pál az ő idézeteit az ószövetségi Szentírásnak minden részéből szokta venni. A mózesi könyvek mellett különösen a prófétai iratokat és a Zsoltárok könyvét szereti idézni. A nebi’ím riáőním- csoport könyveit csak 4—5 alkalommái használja. A nebi’ím acharőním-csoportból feltűnően gyakran idézi Izaiás könyvét, ritkábban Jeremiást és Ezekielt ; Ózeás, Jód, Ámosz, Mikeás, Habakuk, Ággeus, Zakariás és Malakiás egyes helyei szintén megtalálhatók Szent Pál leveleiben. A kethûbîm- csoportból az igen gyakran idézett Zsoltárok könyvén kívül csak Jóbot és a Példabeszédek könyvét idézi. Deuterokanonikus könyvre sehol sem hivatkozik ; csak Zsid. céloz a hit hőseinek felsorolásában (11. fej.) a Makkabeusi-kor vértanúira is. Nagyritkán a Szentírás elbeszélését a biblián kívül álló szóbeli hagyományból egészíti ki apostol. Kor. 1. 10, 4. megemlíti azt a rabbi- hagyományt, hogy a vizet adó kőszikla az izraelitákat egész pusztai vándorlásukon végigkísérte. — Gál. 3, 19. átveszi azt a rabbinikus hagyományt, hogy a Sinai hegyen angyalok hirdették ki a törvényt. — Ugyanebben a levélben (4, 29.) Móz. 1. 21, 9. elbeszélését (Izmáéi játszott Izsákkal) arra magyarázza, hogy Izmáéi üldözte Izsákot. — Tim. II. 3, 8. megemlíti a fáraót Mózessel szemben ellenállásra ingerlő két varázsló nevét (Jannes és Jambres). Szent Pál leveleit időrendben tanulmányozzuk. A Galatákhoz írt levelet közvetlenül a Rómaiakhoz írt levél előtt tárgyaljuk, mert mindkettőnek ugyanaz az alaptanítása, bár más-más szempontból. A Zsidókhoz írt levéllel utolsó helyen foglalkozunk. * * * Szent Pál leveleinek szövegét a következő kritikai kiadások szerint idézzük : Eberhardt Nestle, Novum Testamentum Graece. Ed. V-a. Stuttgart, 1904. Augustinus Merk, Novum Testamentum graece et latine. Roma, 1933. Ed. Il-a 1935. Henry A. Sanders, A Third-Century papyrus Codex of the Epistles of Paul. Ànn Arbor. University of Michigan Press 1935. Az ószövetségi héber szöveget Rúd. Kittel, Biblia Hebraica. Lipsiae, Ed. II. (1909) és Ed. III. (1931 — 1937.) szerint idézzük.
