Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
előítéletek hullámainak feltartóztatására. 60. születésnapjára tisztelői a «Pisciculi»-va\1 fejezték ki a tudósnak járó hódolatukat. A katolikus vallás-, dogma- és egyháztörténet nagy Mestere 1940 október 17-én tért pihenőre rengeteg munkája után. Egy nappal 61. születésnapja előtt. Szülőhelyén temették el. Nem tudjuk, hogy a mai háborús viszonyok között temetése méltó volt-e életéhez. Azok a rövid tudósítások, amelyek a mai szűk keretek közé szorított német szaklapokban jelentek meg elhúnytá- ról, szintén alig sejtettik, hogy mily nagy gyásza van Dölger halála miatt a katolikus tudománynak, hogy milyen kiváló felszerelésű szellemi harcos dőlt ki benne csatasorunkból. Később bizonyára visszatérnek majd méltatására és akkor szélesebb körök előtt is ki fog bontakozni ennek a csodálatraméltó termékenységű tudósnak igazi nagysága. Artner Edgár. 82 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN Irodalom — Literatur— Bulletin. I. * 3 I. Hazai. Schütz Antal: A bölcselet elemei. Második átdolgozott kiadás. Szent István-Társulat, Budapest, 1940. 584 lap. Schütz Antal fontos hivatást teljesítő bölcseleti kézikönyvének ez az új kiadása az elsővel szemben jelentős arányú gyarapodást mutat, melynek méreteit az átdolgozás tág körre kiterjesztett szempontjai szabták meg. Mint az előszóban maga jelzi, az átdolgozásnál tárgyilag a bölcselet mai problematikáját vette kiindulásul, anélkül, hogy elvileg a régi alapokról letért volna. Alakilag könnyebben folyóvá iparkodott tenni az első kiadás tömör előadásmódját. E két szempont természet- szerű következménye lett a tartalom tekintélyes arányú megnövekedése. Az új kiadás egészen új részekkel bővült s ami a régiből megmaradt, az is alapos átdolgozáson ment át. Az első kiadás óta eltelt idő alatt a szerző sok más munka közreadása mellett továbbra is foglalkozott bölcseleti kézikönyvének témáival, sok részletkérdésbe elmerült, új szempontokra, eredeti kiindulási és megoldási lehetőségekre talált. Állandó elmélődésének gazdag eredménye fekszik e munkában előttünk. Könyve hét részre tagozódik : gondolatelmélet, ismeretelmélet, tudományelmélet, lételmélet, metafizika, értékbölcselet, antropológia. Az új részek közül elsősorban a tudományelmélet vonja magára a figyelmet több mint száz oldalra terjedő, rendkívül gazdag, választékos anyagával. A nyugati tudományeszmény fejlődésének az ókortól végigvezetett történeti szemléltetése már magában is értésére szolgál annak a továbbiakban elméletileg is kifejtődő problémának, hogy habár elvileg a tárgy szabja meg a módszert, annak ala3 A számos jeles szaktanulmányt tartalmazó mű méltatására még visszatérünk. A magyar tudományos világot Alföldi András professzornak már méltatott tanulmánya képviseli abban. — Lásd Theologia 1940. 2, 135. 3. j. — Dölgernek életrajzi adatait kérésünkre Th. Klauser bonni hittud. kari dékán úr volt szíves közölni.
