Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
EGY NAGY TUDÓS HALÁLÁRA 79 Scheil atya műve azonban annyira tökéletesnek bizonyult, hogy a későbbi kutatás alig járulhatott hozzá e munkához egynéhány korrektívummal a szöveg olvasásában és magyarázásában. Az említetteken kívül a szövegkiadványok hosszú sora jelent még meg Scheil atyától egyéb tekintélyes gyűjteményekben, mint amilyen a «Textes Elam, sém.» avagy a párisi tudományos akadémia kiadványa : «Comptes rendus des inscriptions et belles lettres» stb., továbbá szaktudományos folyóiratokban. Bibliai tárgyú dolgozatait is szakfolyóiratok őrizték meg számunkra. Mint Scheil atya különálló publikációja, nagy tudományos értékkel bír egy újabban megtalált óasszír törvénygyűjtemény szövegének és fordításának közlése «Recueil de Lois Assyriens» (Paris, 1921.) címen. Scheil atya ezt a rendkívül értékes leletet, melynek eredete a XII. századig megy vissza, nemcsak az elsők között teszi közzé, hanem olyan tudományos felkészültséggel végzi ezt a munkát, hogy vele a szaktudósok teljes elismerését érdemelte ki. Mint láttuk, Scheil atya az ő szaktudománya körében nem volt nagyvonalú összefoglaló művek megalkotója. Egész működése a szó legszorosabb értelmében vett kutatás, alapvetés. Ismeretlen szövegek felkutatása, gyűjtése, elolvasása, lefordítása és értelmezése. Nincs is mit csodálni való rajta, ha a be nem avatottak ritkán hallották emlegetni nevét. A szaktudomány annál többre értékeli munkásságát. Scheil atya nagy vesztesége a tudományos világnak. Becsületet szerzett tudományának, rendjének és egyházának. Több tudós társaság tagjává választotta, mindenfelől kitüntetésekkel halmozták el. Már XIII. Leó pápa a szentírástudomány fejlesztésére és irányítására alkotott bizottság első konzultorai közé vette fel. Adjunk hálát az Istennek, hogy Scheil atya a miénk volt, az egyházé volt. Köszönjük Szent Domonkos fiainak, hogy ilyen kiváló tudóst neveltek és ajándékoztak a világnak. Hálás kegyelettel ápoljuk emlékét. iványi János. f Franz Joseph Dölger. 1879—1940. Minél fontosabb helyen küzd valaki, annál fájóbb hiányt jelent övéinek, ha kiesik a csatasorból. Márpedig Dölgerről elmondható, hogy tudományos munkálkodásának kezdetétől fogva oda összpontosította szellemének javát, ahol napjainkban a leghevesebb harc folyik a kereszténység alapproblémái körül. 1879 október 18-án született a Majna menti Sulzbachban. Würzburgban végezte hittudományi tanulmányait, ahol 1904 június I8-án avatták teológiai doktorrá. Első jelentős tudományos sikerének tekintehető, hogy már két év múlva, 1906 július 12-én ugyanott a magántanárságot is elnyerte. Tárgya a dogmatörténet volt ; a kialakulófélben levő modernizmus idején a legkritikusabb hittani szakok egyike ! Ugyanakkor, midőn a nemrég elhúnyt francia Loisy1 egyre-másra tépte szét racionalista-evolucionista megnyilatkozásaival az utolsó szálakat, amelyek a katolicizmushoz fűzték, a Gondviselés német 1 V. ö. Pataky megemlékezését : Theologia 1940. 4, 360.
