Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
A 60 ÉVES SCHÜTZ ANTAL ÜNNEPLÉSE 69 Szellemi sastekintetét azonban el nem kerülhette, hogy bár «dogmatikai kort élünk», mégis az értelem is követeli a maga jussát, és hogy a racionalizmus eléggé ránevelte korunk gyermekét arra, hogy az igazság kutatásában az emberi ész fáklyáját lobogtassa. Ezért a maga szellemi erejét a bölcseleti igazság megvilágításánál sem habozik munkába vetni. A szenttamási bölcseletnek mindig hűséges híve volt, «opportunizmus nélkül, tudományos meggyőződésből» vallotta Szent Tamás egész metafizikai tanítását. Ezért először ezt a szenttamási bölcseletet foglalta össze röviden, magyar nyelven «A bölcselet elemei Szent Tamás alapján» című művében, s mikor a kor problémagyűrűződése mindinkább elmélyíti tudományos kutatásának ezirányú eredményeit, annyira átdolgozza azt, hogy a «második átdolgozott kiadás» valóságos új művé tökéletesül. A kor kérdéseinek vajúdásai Isten országának nagy igazságait és tanításait sodorják válságba. Ez sugallja híressé vált egyetemi előadásait az összes karoknak és fakultásoknak, melyeket 1930. és követő években tartott az egyetem legnagyobb előadó termében, mely azonban annyira szűknek bizonyult, hogy tágasabbat kellett keresnie hallgatói számára. Megismétlődött a régi párizsi egyetemnek a XI. században tapasztalt jelensége, mikor a nagy Abelardus katedrája körül a szélrózsa minden irányából sereglettek hallgatói, hogy meghallhassák igéit. Schütz Antal, érezve hallgatóinak lelki éhségét, előadásait írásban is kezükbe nyomta, hogy a könyv, mint hűséges barát és élettárs elkísérhesse őket csendes óráik magányába és ihlesse lelkűket. Ezek «Isten országának» sorozatában megjelent kötetei : Krisztus, A házasság, Isten a történelemben, Az örökkévalóság, Eucharisztia. Mindmegannyi oszlopai a magyar apologétikus irodalomnak. De máris bontakozik lelkében egy új szintézis, az ősi katolikus igazságok új tárgyalása a mai tudomány színe előtt. «Isten országának krisztusi eszméje, az elveknek és tényeknek, az örök igazságnak és időbeli kibontakozásának, a hagyománynak és a jövőbe feszülő kezdeményezésnek ez a valós szintézise, mely teljes harmóniába egybefog eget és földet, Istent és embert, kegyelmet és természetet, kinyilatkoztatást és természeti igyekvést !» (Isten a történelemben, 6.) Ügy érzi, hogy 6' az a bibliai családos ember, aki az ő kincséből előhoz ó és új dolgokat : nova et vetera ! Ezeket a nagy korkérdéseket most már nemcsak az egyetemi előadások keretében tartja, hanem minden alkalmat felhasznál, amit neki a szellemi és társadalmi élet nyújt. Az «Ige» valóságos apostola, az Úr elhivatott prófétája lesz. Ezekből az előadásokból sok kötetnyivel örvendezteti meg «Isten országának» polgárait, gyermekeit. Egész életének minden jelesebb igehirdetése most már könyvalakban is napvilágot lát, hogy ezt a nagy életszintézist szolgálja. Ezekből kerül ki : Az Ige szolgálatában, 1928-ban, Eszmék és eszmények, 1932-ben, Őrség, 1938-ban, Magyar életerő, 1939-ben, és a Titkok tudománya, 1940-ben. Az elmélet és az igazság elméleti megvilágítása után konkrété is rámutat az Ür ösvényére. Több rendtársával együtt vállalkozik arra, hogy az
