Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata

A 60 ÉVES SCHÜTZ ANTAL ÜNNEPLÉSE 69 Szellemi sastekintetét azonban el nem kerülhette, hogy bár «dogmatikai kort élünk», mégis az értelem is követeli a maga jussát, és hogy a racionalizmus eléggé ránevelte korunk gyermekét arra, hogy az igazság kutatásában az emberi ész fáklyáját lobogtassa. Ezért a maga szellemi erejét a bölcseleti igaz­ság megvilágításánál sem habozik munkába vetni. A szenttamási bölcseletnek mindig hűséges híve volt, «opportunizmus nélkül, tudományos meggyőződés­ből» vallotta Szent Tamás egész metafizikai tanítását. Ezért először ezt a szent­tamási bölcseletet foglalta össze röviden, magyar nyelven «A bölcselet elemei Szent Tamás alapján» című művében, s mikor a kor problémagyűrűződése mindinkább elmélyíti tudományos kutatásának ezirányú eredményeit, annyira átdolgozza azt, hogy a «második átdolgozott kiadás» valóságos új művé tökéletesül. A kor kérdéseinek vajúdásai Isten országának nagy igazságait és taní­tásait sodorják válságba. Ez sugallja híressé vált egyetemi előadásait az összes karoknak és fakultásoknak, melyeket 1930. és követő években tartott az egyetem legnagyobb előadó termében, mely azonban annyira szűknek bizo­nyult, hogy tágasabbat kellett keresnie hallgatói számára. Megismétlődött a régi párizsi egyetemnek a XI. században tapasztalt jelensége, mikor a nagy Abelardus katedrája körül a szélrózsa minden irányából sereglettek hallgatói, hogy meghallhassák igéit. Schütz Antal, érezve hallgatóinak lelki éhségét, előadásait írásban is kezükbe nyomta, hogy a könyv, mint hűséges barát és élettárs elkísérhesse őket csendes óráik magányába és ihlesse lelkűket. Ezek «Isten országának» sorozatában megjelent kötetei : Krisztus, A házasság, Isten a történelemben, Az örökkévalóság, Eucharisztia. Mindmegannyi oszlopai a magyar apologétikus irodalomnak. De máris bontakozik lelkében egy új szintézis, az ősi katolikus igazságok új tárgyalása a mai tudomány színe előtt. «Isten országának krisztusi eszméje, az elveknek és tényeknek, az örök igazságnak és időbeli kibontakozásának, a hagyománynak és a jövőbe feszülő kezdeményezésnek ez a valós szintézise, mely teljes harmóniába egybefog eget és földet, Istent és embert, kegyelmet és természetet, kinyilatkoztatást és természeti igyekvést !» (Isten a történelem­ben, 6.) Ügy érzi, hogy 6' az a bibliai családos ember, aki az ő kincséből előhoz ó és új dolgokat : nova et vetera ! Ezeket a nagy korkérdéseket most már nemcsak az egyetemi előadások keretében tartja, hanem minden alkalmat felhasznál, amit neki a szellemi és társadalmi élet nyújt. Az «Ige» valóságos apostola, az Úr elhivatott prófétája lesz. Ezekből az előadásokból sok kötetnyivel örvendezteti meg «Isten orszá­gának» polgárait, gyermekeit. Egész életének minden jelesebb igehirdetése most már könyvalakban is napvilágot lát, hogy ezt a nagy életszintézist szol­gálja. Ezekből kerül ki : Az Ige szolgálatában, 1928-ban, Eszmék és eszmények, 1932-ben, Őrség, 1938-ban, Magyar életerő, 1939-ben, és a Titkok tudománya, 1940-ben. Az elmélet és az igazság elméleti megvilágítása után konkrété is rámu­tat az Ür ösvényére. Több rendtársával együtt vállalkozik arra, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom