Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Móra Mihály: A plébánia és a hívek jogi viszonylata
70 ERDEY FERENC egyházi éven végig «Isten országának» nagy hőseit, atlétáit is lelkünk elé varázsolja, abban a négykötetes páratlan szépségű és értékű «Szentek életébem, mely mindig a legkedveltebb lelki olvasmánya marad Istent szerető lelkeknek. A metafizikai igény, az örökkévaló végtelenség utáni vágy mindenfelé újult erővel támadt fel ma az emberek lelkében. «Arra a kérdésre, hogy mi történt a modern emberrel? — olvassuk az «Újság» című lap 1936 január 12-i vasárnapi számában, — olyasvalakitől kértünk feleletet, aki az időknek és benne az emberi léleknek változásait a tudós magasabbrendű kíváncsiságával és az elhivatott lény megértő szeretetével figyeli. Schütz Antal... ez a tudós, akit manapság a keresztény bölcselet legkiválóbb magyarországi reprezentánsaként emlegetnek. Katolikus körökben, ahol munkásságát közelebbről ismerik, azt tartják róla, hogy valóságos praeceptor Hungáriáé, — Magyarország tanító- mestereinek egyike ; ugyanazt az előkelő címet kapta hát, amelyet valamikor Prohászka Ottokár viselt, aki különben nagy hatással volt Schütz Antalra*. Valóban, maga bevallja, hogy életének és szellemi fejlődésének Prohászka adta meg a nagy lendítést és megemelést. Ez a kegyelet, meg a meggyőződés, hogy a nagy Prohászka szellemi hagyatéka, Írásai és apostoli munkássága mennyire a saját, Istentől kapott hivatásának a képe, ez sugallta, hogy a nagy szellemi Mentornak lelki kincseit összegyűjti és jellemképét is összeállítja. Merészen és nagy szellemek vállalkozási kedvével lépett tehát munkába. Nem is sejtette talán, hogy ez a gigantikus munka majdnem meghaladja erejét. Mégis Isten áldása kísérte e vállalkozását is. A nagy munkában nem roppant össze, hanem rátehette a koronát a 24 kötetet kitevő sorozatra és megrajzolhatta Prohászka szellemi nagyságának is a képét. Ezzel a nagy kiadó és rendszerező munkával egymagában is halhatatlanná tette volna nevét, de a Gondviselés úgy akarta, hogy az a díszjelző : Praeceptor Hungáriáé, melyet ő adott Prohászka géniuszának, a Magyar Tudományos Akadémiának 1936 május 17-én tartott ünnepi ülésén, neki is — a késői utódnak a Pázmány Péter Tudományegyetem dogmatikai tanszékén — jelzője és hűséges életképe legyen ! Schütz az isteni Gondviselés szócsöve és apostola akar lenni minden szavában, beszédében, írásában ! Ezt ünnepli benne az emlékkönyv illusztris védnöke, dr. Madarász István püspök úr is : «Hatalmas arányú munkásságában Schütz professzor a keresztény karizmatikus tudomány legnagyobb géniuszainak, Szent Ágostonnak és Aquinói Szent Tamásnak ihletett lelkű követője. Az ő szellemük gazdagságából merítve törekszik a katolikus hitet, a keresztény világszemléletet válságban vonagló korunk életalakító tényezőjévé tenni». Ez idei jubileumi éve különösen gazdag, nemcsak eseményekben, hanem alkotásokban is. A Pázmány Péter Tudományegyetem ez idén Rector Magni- ficusá-nak választotta, ez idén jelent meg a «Logikák és Logika», mely a Tudományos Akadémia rendes tagságának székfoglalója, a «Bölcselet elemei» című monumentális művének második és egészen átdolgozott kiadása, a «Titkok tudománya» című műve, s útban van már rektori magasszárnyalású, klassziku
