Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Gruber Miklós: Széchenyi István eszmevilágának romantikus gyökerei
SZÉCHENYI ISTVÁN ESZMEVILÁGÁNAK ROMANTIKUS GYÖKEREI 343 Schläger dán költőt,1 aki az északi mondavilágot támasztotta fel drámai műveiben. Olvasta természetesen a kor divatos szentimentális íróit, akiknek nevét ma már alig ismerjük, de abban az időben igen kedveltek voltak. Jegyez belőlük, mert úgy érzi, hogy kifejezik akkori lelki- állapotát.1 2 Legnagyobb hatással mégis csak olyan költők voltak rá, akiknél nem a szertelen képzelet, hanem a gondolati és erkölcsi mélység uralkodott. Ezt abból látjuk, hogy ilyenkor nem elégszik meg neki tetsző részletek lemásolásával, de saját gondolatait is hozzáfűzi. Így nagy hatással voltak rá 1815-i angliai útján Shakespeare drámái, különösen a Hamlet, amelyet a romantikusok általában nagyon szerettek. Schiller műveiben azt a világot találja meg, amelyet ő az ember legnagyobb boldogságának tart s ez — mint mondja — vallásának tanításával is megegyezik : a boldog házasság és az értékes férfiélet eszményi világát. «Ez által a férfi eléri legfőbb értékét, mikor hazájának és az egész emberiségnek szolgálatában él, egészséges gyermekekkel és gyengéd hitvestárssal .. . Ehhez a tökéletességhez haza kell ! Erős férfiak és erényes asszonyok ! Jöjj Schiller Glockeja, térj vissza híven emlékezetembe ! És te Teli Vilmos, a független, szabad Alpok lakója, jöjj feleségeddel és fiaddal !»3 A Don Carlos búcsújelenetének olvasásakor sajnálja, hogy nem ő írta ezeket a remek dialógusokat. Milyen öröm volna, ha ilyen világosan és erőteljesen ki tudná fejezni azt, amiről oly sokszor töprengett a lelke mélyén s ami őt állandóan foglalkoztatja. (Jövendő hivatása ! Don Carlos is használni, másokat boldogítani akar.)4 A régebbi költők közül nagyon szerette Tassot. Vergilius elébe helyezi, mert több kedélymélységet talál benne.5 Nagy eposzát olyan jól ismerte, hogy Ferrarában járván oldalakon át emlékezetből tudja elbeszélni az egyes eseményeket. Ezekből a jegyzetekből és szépirodalmi olvasmányait kísérő glosszákból már megjelennek a romantikus ember lelki világának jellegzetes elemei : nagy képzelőerő, gazdag kedélyélet, a hősiség kultuszt, használni vágyás. Persze ez mind még kiforratlan és homályos állapotban jelentkezik, mert érdeklődése ekkor még inkább a külvilág felé fordul. Kiéretten nála is majd akkor fog jelentkezni, ha megjárta a befelé fordulás, az én igazi megismerésének, a nagy lelki, világnézeti és lelkiismereti küzdelmeknek sajátosan romantikus útját. A külső világgal szemben is majd akkor tud szilárd álláspontot elfoglalni, ha tisztába jött sajátmagával. Erre, t. i. hogy magába tekintsen, számot vessen múltjával és jövőjével, keleti útja volt alkalmas. Akkor szakadt el először hosszabb időre a szülői háztól úgy, hogy atyjának gondoskodó keze nem férhetett 1 Naplók I. 306. 1. 2 U. o. 120. I. « U. o. 209. és k. I. 1 U. o. 234. és kk. 11. » U. o. 216. és k. I.
