Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
KÁNONI LÁTOGATÁS A KASSAI JEZSUITA EGYETEMEN 313 Az utolsó, ami Esterházyt érdekelte, a nyomda volt. Ennek vezetését a megfelelő személyzet élén P. Hávor János végezte ugyancsak Prileszky ellenőrzése mellett. Hávor azonképen, mint fentebb előadtuk, röviden ismertette a nyomda keletkezését, forgalmának a növekedését, jövedelmét s azokat az érdemeit, miket a tudományos munkák, továbbá a magyar, német és szlovák nyelvű naptárak kiadásával a kultúra terjesztése terén szerzett. Közölte ama rendeleteket is, amelyek a legfelsőbb helyről érkeztek és kijelentette, hogy a nyomda a maga működésében ezek előírásait pontosan betartja. Végül megemlítette, hogy a cenzúrát P. Muszka, az egyetem kancellárja végzi s cenzurálás nélkül nem jelenhetik meg egyetlen egy munka sem, amint ezt a Helytartótanács is igazolhatja, melynek hivatalába az összes megjelenő művekből 3—3 példányt szoktak elküldeni.1 Úgy látszik Esterházyt csak ez utóbbi rész érdekelte s itt már hallatta szavát ugyanúgy, mint 1754-ben elődje, Barkóczy püspök. Ami — úgymond — a múltban a nyomda és a dogmatikus könyvek revíziója körül történt, affelett atyai kegyességgel szemet hunyunk. Ez ugyan nem volt összeegyeztethető a trienti szent zsinat szellemével s így a jövőben tűrni nem vagyunk hajlandók. Bár nem kételkedünk a mostani kancellár hittisztaságában, magas tudásában és bölcseségé- ben s ezért a könyvek revízióját továbbra is meghagyjuk nála, azonban rendes püspöki joghatóságunk erejével előírjuk mind a jelenre mind pedig a jövőre, hogy az összes dogmatikus műveket, beleértve a morális és aszketikus tartalmúakat, nemkülönben az imakönyveket is a kancellár vagy megbízottjának a cenzurálása után hivatalunkba felküldjék s addig nem szabad azokat megjelentetni, míg erre írásos püspöki engedélyt nem nyertek. Ehhez rendes püspöki joghatóságunknál fogva ragaszkodunk.1 2 Prileszky bátorságára vall, hogy ezt sem tudta szó nélkül elfogadni s ezért ismét felkereste a püspököt, hogy lebeszélje erről a szándékáról ugyanama indokokkal, miket P. Hämerlnek már megírt. De alighogy elkezdte mondókáját, hogy minő kár háramlik a nyomdára a kéziratok Egerbe való küldözgetésével, a püspök közbevágott, hogy eddig még sohasem kellett megbánnia semmiféle rendelkezését s nem tágít a mostanitól sem, hanem annak végrehajtását szigorúan megköveteli. Meg kellett értenem — így ír a rektor — hogy a főpásztor hajlíthatatlan s túlságosan bízik saját bölcseségében, ezért több szót nem vesztegettem erre a tárgyra.3 Ezzel a személyes és levélbeli tárgyalásoknak vége- szakadt, ami a Canonica visitatio megtörténtét jelentette. 1 Orsz. Lvltr. : u. o. Informatio de Typographia Soc. Jes. Cassoviae. 2 U. o. Esterházy leirata P. Prileszkyhez. Kassa, 1771. aug. 15. 3 Orsz. Lvltr. : u. o. Priéeszky levele P. Hämerlhez. Kassa, 1771. aug. 19.
