Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
314 MESZLÉNYi ANTAL V. Prileszky a tapasztaltakat 'szomorú szívvel könyvelte el, bár azok mai szemmel tekintve nem voltak oly veszedelmesek, sőt nem egy ponton hasznosaknak ígérkeztek, csupán a jogi formák nem voltak kielégítők. Ez bántotta a jezsuitákat s főképen rektoruk töprengett azon, hogy legalább utólag miként lehetne ellenük védekezni. De ehhez más időkre lett volna szükség, legalább 1. Lipót és nem Mária Terézia uralmára, továbbá a Jézustársaság fénykorára, nem pedig halálra-ítél- tetése előestéjére. Az ilyen körülményeket Prileszkynek is tudomásul kellett vennie s hiába törte fejét, kiutat nem igen tudott találni. Ez a Iehangoltság kitűnik utolsó beszámolójából is, melyet aug. 24-én írt ebben a tárgyban a provinciálisnak. Azzal kezdte levelét, hogy a provinciális együttérzése nagyon jól esett neki, de viszont a fentebbi események annyira megtörték lelkét, hogy nincs már bátorsága a küzdelmet tovább folytatni. Kétségei vannak aziránt, vájjon, ha eddig nem történt meg, érdemes-e ezután ezt az ügyet a királynő elé terjeszteni, hiszen most már a magyar szállóige szerint eső után köpönyeg lenne ! De ennek ellenére, ha a panasz elhangzanék a következő eshetőségekkel kell számolni : vagy kapnak valami orvoslatot a Felségtől, vagy nem. Ha igen, ez esetben a püspök még nagyobb haragra gerjed a kollégiummal szemben és nem fog elszalasztani semmiféle alkalmat, hogy megtorlással ne éljen. Ha pedig a másik eset következik be, biztos lévén a maga dolgában, még jobban beleavatkozik a kollégium ügyeibe s annak összes jogait felforgatja. De viszont ha hallgatással napirendre térnek az egész ügy felett, ezzel a Társaság maga állít ki bizonyítványt, hogy nem . bízik igazában s ennek következtében felbátorítja nemcsak az egri, hanem a többi magyar püspököt is, hogy a Társaság privilégiumait lassan, de biztosan megsemmisítsék. Prileszky megállapítása szerint mindenképen veszélyesnek ígérkezett ezt a kérdést tovább bolygatni. Leghelyesebbnek tehát azt tartotta, ha a provinciális bevárja azt az alkalmas időt, amikor nyugodtabban elő lehet hozakodni panaszukkal. S ekkor, mint azt már Hämerlnek megírta, ki kell fejteni, hogy 1. Esterházy megsértette azt a legfelsőbb rendeletet, mely a kassai egyetemet a magyar királyok különleges oltalma alá helyezte, 2. ugyanígy a pápai tekintélyt, mivelhogy az innen származó rendi exemptiót és privilégiumokat semmibe sem vette ; 3. a szerzetesi közjót, mert eljárásával megbontotta az egységet és fegyelmet, hiszen a szerzeteseknek akart parancsolgatni, mikor ezek rendi elöljáróságuknak kötelesek engedelmeskedni ; 4. felesleges és jogtalan a magyar püspököket a szerzetesek, de főképen az exempt rendek látogatásával megterhelni, mikor ezeknek elég dolguk lehet saját nagy kiterjedésű egyházmegyéikben a papsággal és néppel. A nyomdával kapcsolatban pedig ezt az érvet ajánlotta : Eger
