Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 267 Afrikában, a régi Hadrumetumban (Sousse),1 de hogy ennek milyen nagy jelentősége van a kereszténység terjedésének időmegállapításában, azt ma már minden történész tudja.2 — Az érdeklődés középpontjában Karthágó és környéke állott, mint a legkiadósabb lelőhely, ahonnét különösen sok Mária-emlék került napfényre.3 Tekintve az ókeresztény irodalomnak szegénységét Mária-tiszteleti vonatkozások dolgában épp abban az időszakban, amelyből ezek túlnyomó része származik, t. i. a II. és III. században, az des mosaïques de la Gaule et de l’Afrique (Revue Archéologique VIII.). - Sauer Jos. : Der Kirchenbau Nordafrikas in den Tagen des hl. Augustinus, Köln 1930. — Bertrand L. : Martyrs africains, Marseille 1930. — Perpetua és Felicitas-ról Dölger (Antike und Christentum 1930, 142. — 1932, 177.), Shewring W. H. (Revue Bénédictine 1931, 15.) és Van Beek C. J. M. J. : Passio SS. Perpetuae et Felicitatis, Vol. I. Noviomagi 1936. — U. a. Bonn 1938. (Flori- legium Patristicum 43.) — V. ö. Burkitt F. C. (The Journal of Theological Studies 1930—31, 279.). — Morin G. : Un groupe inconnu de martyrs africains (Rev. Bénéd. 1931, 9.). — Josi megemlékezése Gsell István nagy Afrika-kutatóról : Adun. 1932 jan. 10. (Riv. di arch, crist. 1932, 315.). — Kirsch megemlékezése az ugyancsak elhúnyt P. Delattre Alfréd Alajosról : Adun. 1932 febr. 14. (U. 0.321. és 159.). — Serra i Vilarő: Les ciutats de faug romanes del Nord de l’Africa, Tarragona 1933. — Africa Romana (Istituto di Studi Romani), Milano 1935. (Főleg Romanelli és Cecchelti cikkei.) — Delehaye H. : Contributions récentes à l’hagiographie de Rome et d’Afrique (Analecta Bollandiana 1936, 265.). — Romanelli beszámolója az afrikai bazilikákról: IV. Congr. Roma 1938. — Cecchelli : Note sopra il culto déllé reliquie nell’Africa romana (Rendiconti della Pont. Accad. Rom. di arch. 1939, 97.). — Constanza M. : Brieven van Afrikaansche martelaren uit den eersten christentijd, Nimwegen 1939. 1 V. ö. Szent Ágostonnak a szemipelagianizmussal folytatott küzdelmét, amelyben e város szerzetesei szerepelnek. (De gratia et libero arbitrio, De correptione et gratia.) 2 Lásd Lebreton J. et Zeiller Jaques : L’église primitive (Fliehe Aug. et Martin Victor : Histoire de l’Église, Paris I.) 284. — Áz ott idézett Leynaud Aug. : Les catacombes Africaines. Sousse-Hadrumete, Alger (Maison—Cerrée) c. munkának 1937-ben harmadik kiadása is megjelent. 3 Delattre : Cartagine. Sceau du patrice «Bonoc» (Riv. di arch, crist. 1927, 345.). - Szarkofágokról : u. o. 1928, 365. - Kirsch ismertet újabb szarkofágokat : u. o. 1929,148. - Delattre : Carthage, terre Mariale. Nouvelles trouvailles, Paris 1929. — U. a. : Nuove scoperte di monumenti cristiani antichi a Cartagine (Riv. di arch, crist. 1930, 303. : a Basilica Maiorum kon- fessziójáról ; ólombullán GgOTOKG BOH9H és más feliratokról, mécsekről stb.). — Frey J. : Souvenirs de Carthage, Straßburg 1930. — Delattre : Symboles eucharistiques de Carthage, Tunis 1930. — U. a. : Monumenti vari cristiani trovati a Cartagine (Riv. di arch, crist. 1931, 9. 127.). — Lapeyre G. G. : L’ancienne église de Carthage, Paris 1932. — Delattre : L’archéologie èt le congrès eucharistique de Carthage, Tunis 1932. — U. a. et Merlin : Trois amulettes chrétiennes de Carthage (Bulletin archéologique du Comité des travaux historiques 1932, 201. 221.). — Vaultrin J. : Les basiliques chrétiennes de Carthage, Alger 1933. — Wilpert : Le più antiche scene dell’infanzia di Gesù nella scultura funeraria (L’TIlustr. Vatic. 1934, 833.). — Két «Pères Blancs» : Carthage autrefois, Carthage aujourd’hui, Alger 1936. — Musée Lavigerie, Alger (Maison-Carrée) 1936.