Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
262 KOVÁCS OÁBOR emelkedve Krisztus ügyének akart vele szolgálni. Életének nagy része tanítással telt el. Azok közé a ritka egyéniségek közé tartozott, akik hatalmas tudásuk eredményeit ragyogó előadásban tudják hallgatóiknak kiosztani. Előadásai nem száraz adathalmazok felsorolása. Gondos kidolgozásukkal és nagyszerű előadóképességével a tárgy és még inkább az Egyház iránti lelkes szeretetre tudja tüzelni tanítványait. Mint egyháztörténésznek irodalmi munkássága hármas irányú. Mindenekelőtt ernyedetlen szorgalmú kutatója az egyháztörténelem részletkérdéseinek, különösen a keresztény archeológia, a bizánci egyház történetének terén. Nagyszerű értekezései jelentek meg alexandriai Szent Cyrillről, a Didaché-ról. Évtizedeken át dolgozott a görög mártírakták összegyűjtésén. A részletkutatásai terén legnagyobb értékű alkotása az «Überlieferung und Bestand der hagiographischen und homiletischen Literatur der griechischen Kirche» c. kétkötetes műve. Azonkívül megírta a bizánci theologia történetét. Sok cikke is jelent meg a keleti egyházról. Egy ily irányú értekezését magyarra is lefordították : «A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában» Bpest, 1901. Élete utolsó éveinek kutató munkásságát jórészben a keleti Egyház történetének szentelte. Ehrhard azonban nem volt az élettől elvonatkoztatott szobatudós. A múltra úgy szegezte tekintetét, hogy a jelenről sohasem vette le. A múltból sokat meglátott és tanult a ma számára. Ilyen tanulságok alapján úgy érezte, hogy joga és kötelessége hozzászólni a jelen kérdéseihez. Mint történetbölcselő állt be a XIX. század fordulóján az Egyház és ellenfelei között széles síkon folyó harcokba. Szellemes, éleslátású értekezésekben védte meg az Egyház kulturális jelentőségét, így többek között «Grundzüge der Christi. Volksbildung» s a magyarra is lefordított «Katholikus kereszténység és modern kultúra» (Bpest, 1907) című irataival. Ebben az időben jelent meg a világnézeti téren óriási port felvert «Grundlagen des 19-ten Jahrhunderts» című munka Chamberlain tollából. Ehrhard széles látókörrel megírt kritikában szegezte le a katolikus álláspontot vele szemben. Ezek a nagy szellemi harcok késztették arra, hogy külön műben tárgyalja meg az Egyház és a modern kor viszonyát. így jelent meg legértékesebb történetbölcseleti könyve : «Der Katholicizmus und das zwanzigste Jahrhundert im Lichte der kirchlichen Entwickelung der Neuzeit». Ebben megrajzolja az Egyház helyzetét a jelenben és a középkorban ; a modern kor kialakulását, annak tényezőit és az Egyházat érintő következményeit. Hatalmas fejezetben a modern világ és az Egyház között fennálló ellentét jelentőségét fejti ki, majd az összeütközés megszüntetésének útját jelöli meg. Ehrhard feltárja az Egyház nagy értékeit, jelentőségét a modern kor számára, de rámutat égetően sürgős katolikus problémák megoldásának szükségességére is. Könyve ritka sikert ért el. Az első kiadás 1901 október 25-én jelent meg, az év karácsonyára már a 2. és 3-ik, 1902 júniusában pedig a 12-ik kiadás látott napvilágot.
