Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia
256 HOLVAY BRÚNÓ Ha egy kicsit is elgondolkodunk, azonnal észrevehetjük, hogy ez az uniós mozgalom, a keleti elszakadt egyházak életével, teológiájával való foglalkozás, hittudományunk számára igen sok pozitív értéket is rejt magában. A szakadárok hittudományában való elmélyedés számunkra nem lesz csak valamilyen új, más felfogás megismerése, hanem az egész katolikus egyház számára nagyobb önismeretet, misztériumainknak teljesebb átértését, különösen pedig teológiánk gazdagodását fogja eredményezni. Tudjuk, hogy a keresztény egység szétbomlásának nemcsak politikai oka volt. Letagadhatatlan, hogy a keleti és a nyugati természet között kezdettől fogva nagy volt a különbség. Az Ősegyházban a görög atyák spekulatív szelleme játszotta a vezető szerepet. Ők mélyedtek el elsősorban hitünk misztériumaiban. Ma már mindenki elismeri, hogy az első századokban a hit és lelkiélet vezetése a görög szellemnek jutott.1 A gyakorlati, jogász latin szellem az Egyházban is a neki megfelelő hivatást kapta meg. Inkább az egyházkormányzati, fegyelmi kérdések ragadták meg érdeklődését. A teológiában pedig a görög metafizikai spekulációval szemben a lélektani meglátásokra vetette a hangsúlyt. A latin atyáknak és a pápáknak eleinte a tévtanoktól való óvás kevésbbé pozitív munkája jutott osztályrészül. Természetesen ezt a jellemzést nem lehet egyoldalúan túlzásba vinni. Magától értetődik, hogy voltak a latinoknak is nagy spekulatív elméik. A görögök is értettek az egyházfegyelmi kérdésekhez. A szétszakadás után a keleti egyház egészen egyoldalúan járja útját. Különösen jellemzi a hagyományokhoz való merev ragaszkodás. A nyugati, a római egyház pedig igazságának biztos tudatában járta a századokat. Mivel azonban hitismeretében különösen a latin szellemnek megfelelő, inkább gyakorlati és pszichológiai1 2 szempontokat domborított ki, néhány igazságot, melyek épúgy a depositum fideibe tartoznak, mint a többiek, a háttérben hagyott. Erre a kettősségre és a gyakorlati szempont kiemelésére elsőrendű példa a Szentháromság misztériumának értelmezése.3 Ha a szakadárokat és tanításaikat csak valamennyire is meg akarjuk érteni, akkor feltétlenül szükséges, hogy megismerjük azokat az atyákat, akiket még ők is orthodoxoknak tisztelnek. El kell mélyed- nünk egyházunk első századainak tradícióiban. Közel kell jutnunk az atyák szelleméhez, bele kell élnünk magunkat az ő teológiai nézésükbe, 1 «Die älteste theologische Literatur der abendländischen Kirchen kann sich mit der griechischen nicht messen weder der Zahl noch der Bedeutung ihrer Erzeugnisse nach.» A. Ehrhard, Urkirche und Frühkatholizismus, Bonn, 1935. 231. o. 2 V. ö. M. Schmaus, Die psychologische Trinitätslehre des hl. Augustinus, Münster i. W. 1927. (Münst. Beitr. z. Th. Heft 11.) 1. o. 3 V. ö. A. Stolz, De Sanctissima Trinitate, Freiburg, 1939. 2. o.
