Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)

Holvay Brunó: Az uniós munka és a teológia

AZ UNIÓS MUNKA ÉS A TEOLÓGIA.

Korunk nagy pápái atyai szeretettel karolták fel az unió ügyét. Enciklikáikban, beszédeikben, leveleikben minduntalan megemlékeztek az elszakadt testvérekről1 és minden lehetőt megtettek, hogy Krisztus nyája ismét egy akolba, egy pásztor vezetése alá kerüljön. Átlátták, hogy különösen napjainkban, mikor az Egyház ellenségei annyira összefognak, eljött az ideje annak, hogy a szétszórt keresztények visszatérjenek az atyai házba.

A pápák gondoskodása és az unióért való munkája nem merült ki csak szavakban. XV. Benedek felállította a Keleti ügyek önálló Kongregációját1 2 és megalapította Rómában az Institutum Orientale-t,3 hogy azoknak, akiket a keleti munkára rendelt, megfelelő szakképzést is nyújthasson. Ezért rendelték el, hogy a szemináriumokban is tartsanak előadásokat a keleti kereszténységről és az unióról.4 Tisztán látták azonban a pápák az unió konkrét nehézségeit is. Elsősorban azt, hogy az egész keresztény világ tele van kölcsönös előítéletekkel. A viták nem a szeretet, hanem a vád jegyében folynak le. Hiányzik a kölcsönös jóakaró megértés és a szeretet. Különösen szükséges tehát, állapítja meg XI. Pius, a megértő testvéri szeretet szelleme.5 Látják a pápák, hogy mennyire akadályozzák az uniót az előítéletek. Forrásuk többnyire a tudatlanság, vagy pedig a felületes tudás. Ezért pártfogolta XI. Pius pápa annyira az Institutum Orientale-t. Ezért hirdeti, hogy komoly,6 elmélyedő munkával és megértő szeretettel kell feldolgozni az

1 Az uniós munkáról szóló irodalmat a legbiztosabban az «Orientalia Christiana Periodica» Roma és az «Irénikon» című folyóiratokban találhatjuk meg. Az «Orientalia Chr.» a római Keleti Intézet hivatalos folyóirata, míg az Irénikon»-t az Amay-i illetve Chevtogne-i belga bencés prioratus adja ki. A pápák az unióra vonatkozó enciklikáinak, beszédeinek és leveleinek biblio- graphiáját az: Irénikon 1927 Collection No. 1. (313) o. találhatjuk meg.

2 Acta Ap. Sedis IX, 1. 1917. 529. o.

3 A. A. S. IX., 1. 1917. 531. o.

4 i. m. XIV. 1924. 491. o.

5 «Liquet tentari rem, cum aliqua boni exitus spe, non posse, nisi deposita hinc ea, quam saeculorum decursu combiberat vulgus de Orientis Ecclesiarum doctrinis institutisque, vanitate opinionum explorataque illinc interius Patrum suorum cum latinis in unam eandemque fidem consensione ; haberi praeterea ultro citoque in spiritu fraternae caritatis disceptationes oportere.» A. A. S. XVI. 1924. 491. o.

6 «Qua in re, quemadmodum Orientales dissidentes oportet, ut, antiquis praeiudicatis opinionibus, veram Ecclesiae vitam cognoscere studeant, neque