Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Török Jenő: A vatikáni zsinat és a magyar közvélemény
A VATIKÁNI ZSINAT ÉS A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNY. A vatikáni zsinat felé szokatlan érdeklődéssel fordult az európai közvélemény. A magyar sajtónak sem volt olyan lapja, amely szó nélkül ment volna el mellette, még az akkoriban oly divatos élclapok sem. De a katolikus napilapok, a Magyar Állam és a Szabad Egyház mellett csaknem hasonló mértékben közöl zsinati táviratokat, ellenzéki pamfletét csakúgy, mint dogmatikus határozatokat szószerinti folytatásos közlésekben a liberális és radikális, szabadkőműves és zsidó sajtó is. Vájjon honnan és miért ez a nagy érdeklődés egy vallásilag teljesen közömbös korszakban? Hiszen köztudomású, hogy e korszak «a vallástól és mindennemű spiritualizmustól elhagyott materializmus»1 kora volt. És ez nem pusztán utólagos tudományos megállapítás, hanem olyan tény, amely nagyon is benne élt a közvélemény tudatában. «A vallási dolgok iránti közöny ma művelt osztályokban nem kisebb — írja a kormány lapja —, mint egykor a klasszikus ókorban, midőn az Egyiptomból importált görög filozófia emlőin megtanulta az emberiség nem félni az isteneket.2 E felfogást osztják katolikus és protestáns részen egyaránt. A protestánsok egyházi lapja egyenesen ezt szögezi le : «Eltagadhatatlan tény, hogy a specifikus vallási kérdések kevésbbé érdeklik most népünk lelkületét, mint valaha ; a papra mint lelkipásztorra alig van valami szükség ; suffrage universel útján még talán azt is ki lehetne vinni, hogy a templomokat mind bezárják egy esztendőre».3 E hangok az infallibilitás körüli legnagyobb érdekeltség heteiben hallatszottak ! Nem vallási indítékok terelték tehát a figyelmet a tévedhetetlenség dogmája felé, hanem a dogmakimondás igazi jelentőségének megsejtése és az egyházpolitikában s az állami vonatkozásban várható következményektől való félelem idézte elő — főként a liberális és egyházellenes — közvélemény izgalmát. Ehrhard nyomán ma már közhellyé lett, hogy IX. Pius pápaságának legfőbb jellemvonása a centralizmus, ennek viszont egyik legfőbb állomása a Syllabus, betetőzése pedig a tévedhetetlenség dogmájának kimondása. Talán egy pápai iratot sem ért annyi támadás Európaszerte, 1 Szekfű, Magyar Történet. V, 529. 2 Pesti Napló, 1870. jún. 12. 3 Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1870, 312. Theologia. 14
