Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
148 MESZLÉNYI ANTAL arra is volt gondja, hogy a két tornyot szintén felépítsék a templom homlokzatára s erre a célra végrendeletben külön 10.000 frt-ot hagyományozott.1 Amikor ez is elkészült, boldogan tekinthettek a jezsuiták a teljes épületkomplexumra, hiszen magában foglalta mindazt, ami lelkipásztori és nevelői hivatásuk betöltéséhez szükséges volt. A XVII. század második felére ügy tekinthettek, mint kassai működésük aranykorára. Azt lehet mondani, hogy a Felvidék katolikus és tehetős társadalma szinte versenyzett egymással, hogy minél többet juttasson nekik. Nem volt itt különbség mágnás és nemes között, mert akinek volt feleslege, az sietett a jezsuiták kultúrintézményeit újabb alapítványokkal gyarapítani. Anyagi jólétük lehetővé tette, hogy 1674- ben nyomdát vásárolhattak, melyhez 1710-ben megvették még a bártfait is s az előbbivel egyesítették.1 2 A felsőmagyarországi tudományos életben nagy missziót teljesítettek ezzel, hiszen annyi munkát kellett évről- évre kinyomatni, hogy alig bírták az igényeket kielégíteni. 1740-ben Mária Teréziától elnyerték azt a jogot, hogy évente ők állíthatták ki a magyar, német és szlovák nyelvű naptárokat, amivel a katolikus népművelés terén tettek nagy szolgálatokat. A nyomda elősegítette könyvtáruk gyarapodását, melyet különben a külföldi termékekkel is gazdagítottak. Ennek állománya már 1682-ben akkora volt, hogy a Thököly- féle kiűzetésük után P. Hrabovszky Miklós azt írhatta provinciálisának, hogy a Kassán maradt könyvtáruk értéke néhány ezer frt-ra rúg.3 Ha az eddig ismertetett intézmények a katolikus és kultúréletet voltak hivatva szolgálni, viszont gyógyszertáruk a közegészségügy szolgálatában állott. A jezsuiták erre is gondoltak s a tervet 1660-ban a tett váltja fel, amennyiben a kollégium egyik termét patikának alakítják át az Isten-szemhez címmel. Vezetését az egyik gyógyszerésszé kiképez- tetett fráterre bízták, aki mellett világiak is segédkeztek. A patikának egyes berendezési tárgyai még ma is láthatók Kassán. Ezek teljesen megegyeznek a korábbi leltárok feljegyzéseivel s alátámasztják ugyancsak Hrabovszky egyik megállapítását, mely 1682-ben hangzott el, hogy t. i. egész Magyarországon nincsen olyan híres patika, mint a kassai.4 Megérdemelte ezt a dicséretet már csak belső berendezésének pompás kivitele miatt is. A gazdagon aranyozott díszes faállványokon kb. 500 kisebb-nagyobb vert ezüstből készült s belül arannyal bevont edények tündököltek. Ezüst tálcák, tégelyek és egyéb laboratóriumi keverő edények nagy sokasága kápráztatta el a szemlélőt. Kívülről az Istenszemhez nevezett címert köröskörül lábnyi hosszúságú és sűrűn egymás mellé rakott aranypálcikák vették körül és alkották az ú. n. felhőzetet.5 Ha ez díszére vált az ötvösművészetnek, nem kevésbbé a faragott bú1 Farkas R. : i. m. 223. 1. 2 U. o. 195. 1. 3 U. o. 197. 1. 4 U. o. 200. I. 6 U. o.
