Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Meszlényi Antal: Kánoni látogatás a kassai jezsuita egyetemen
KÁNONI LÁTOGATÁS A KASSAI JEZSUITA EGYETEMEN 149 torok az asztalos mesterségnek. A gyógyszertár forgalmát mi sem jellemzi hívebben, mint a városi hatóságnak 1735-ben tett ama megállapítása, hogy jövedelme után igen könnyen fizethet egyszer és mindenkorra a város pénztárába 1000 frt-ot, amit a rektor, bár alkudozások után, de könnyen le is fizetett. Ezek voltak a kollégiumnak amaz értékei, melyeket az akatolikusok irigyelve néztek, de nem egyszer sóvár szemmel a kebelbeliek is. Itt főképpen az szúrt szemet, hogy intézményeiket teljes rendi autonómiával vezetik, önállóan gazdálkodnak birtokaikon s eljárásukról nem tartoznak számot adni a Társaságon kívül álló tényezőknek, mert exempt rend voltak. Egyről azonban a XVIII. században megfeledkeztek, hogy Magyarországon élnek, ahol a praejozefinista eszmék nem mindenben fogadták el a kánoni előírásokat s így bizony nem egy esetben csorbát szenvedett az ő exemptiójuk s nem csak a politikai hatalom, hanem a püspökök jelen esetben az egriek részéről is. Ha e tekintetben a legtöbbször tiltakoztak az illetéktelen viziták ellen, de előfordult az is, hogy nem ellenezték a kánoni látogatást s ezzel praecedenst teremtettek későbbre. Viszont az egri püspökök Erdődy gróftól kezdve Esterházy Károlyig élénk érdeklődést tanúsítottak, hogy mint élnek a kassai jezsuiták, miként végzik munkájukat s általában milyen a kollégiumuk bel- és külélete. II. Erre az okot kétségtelenül a fegyelmi és a tanulmányi élet hanyatlása adta meg. Emiatt Erdődy püspök már 1735-ben megintette őket, de úgylátszik hasztalanul. Még többet kellett foglalkozni velük utódának, Barkóczy Ferenc grófnak. Ő egy évig a kassai szemináriumnak volt a papnövendéke, így alkalma nyílt saját tapasztalata alapján megismerni a jezsiták tevékenységét s általában az ottani közállapotokat. Úgylátszik, hogy ezek nem elégítették ki teljesen, ezért mehetett át az 1726—27. tanévre a nagyszombati egyetemre, ahol két év múlva a filozófia doktorává avatták.1 Teológiai tanulmányait viszont Rómában végezte, ugyancsak a jezsuiták vezetése alatt álló pápai egyetemen. Innen visszatérve csakhamar egri kanonok lett s fokozatosan felfelé haladva 1744-ben az egyházmegye püspöke. Bizonyos, hogy amit Rómában tapasztalt, más volt, mint amit itthon látott. Ez érlelte meg benne azt a gondolatot, hogy a magyar papnevelést kiveszi a jezsuiták kezéből s azt saját papjai vezetésére bízza. Indokolása szerint ezt azért tette, hogy papjait ezáltal rákényszerítse a tudományosabb kiképzésre és kiművelődésre.1 2 Amikor ezt az elhatározását Egerre nézve 1754 1 Zeitiger Alajos : Egyházi írók csarnoka. Nagyszombat, 1893. 27. 1. 2 Böhm János : Barkóczy Ferenc gróf egri püspök egyházmegyei papokra bízta 1754-ben a teológia tanítását. Egri egyházmegyei Közlöny. 1897. évf. 178. 1.
