Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Bochkor Ádám: A csodás gyógyulások orvostudományi értékelése
138 BOCHKOR ÁDÁM Milyen tartózkodóan jegyzi meg a Nobel-díjas orvos, Carell Alexis, aki többször megfordult Lourdesban. «Sohasem felejtem el azt a megrázó élményt, amidőn láttam, hogy egy munkás kezén hogyan zsugorodott össze szemem láttára kis heggé a nagy rákos daganat. Bár nem értem a dolgot, de nem kételkedhetem benne, amit a szememmel láttam.» (Der Katholik. 1936. Nr. 30.) Carell nem volt katolikus, de tárgyilagos, elfogulatlan, a tényeket elismerni kész orvos, akit fiatal korában azért száműztek a materialista lyoni egyetemről, mert egy 12 és 13 év közötti idős, hidegtályogot okozó csonttuberkulózisban szenvedő fiúbetege szülőinek azt tanácsolta, hogy vigyék a fiút Lour- desba, mert hónapokon át legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott a fiúnál semmi eredményt sem elérni. A csoda megtörtént, a fiú teljesen meggyógyult. Carell ezt közölte kartársaival és hozzáfűzte, hogy Lourdes képes volt arra, ami neki nem sikerült. Semmi magyarázattal, vagy hypotézissel nem szolgált, hanem egyszerűen csak a tényt jelentette be. De ez is elég volt ahhoz, hogy az egyik professzor kijelentse : további keresnivalója az egyetemen nincsen. Carell ezt tudomásul vette és megjegyezte, hogy lesz még számára alkalmasabb hely is. (La Science et Vie, 1918. No. 26.) Igaza volt. Amerikában tovább dolgozhatott, és nagy tudása révén világhírre tett szert. A fentiek alapján tény az, hogy idegrendszerünk állapota, kedélyünk, vérmérsékletünk a rendes gyógyulások körében fontos szerepet játszik. Pszichikai tényezők, mint pl. orvos, vagy laikus egyén gyógyítóképességébe vetett bizalom, hit nem egyszer döntő jelentőségűek lehetnek valamely eddig eredmény nélkül kezelt betegség kimenetelében. A gyógyulás érzése természetesen nem mindig jelent anatómiai gyógyulást is. Bár a Liek által ismertetett esetek között valósággal bekövetkezett organikus gyógyulások is szerepelnek. Ha azonban összehasonlítjuk ez utóbbiakat pl. a Lourdesban bekövetkezett gyógyulásokkal, a lényeges különbség abban nyilvánul meg, hogy — amint már részletesebben kifejtettük — a lourdesi rendkívüli gyógyulások általában olyanok, amelyek teljesen kimerült, illetőleg orvosi megítélés szerint közvetlenül haláluk előtt álló betegeknél hirtelen és recidivától mentesen következtek be. A gyógyulások megítélését nem laikusokra, vagy a betegre bízzák, hanem nemzetközi orvostársaságra, amely komoly, tudományos vizsgálat alapján dönt. A rendkívüli gyógyulásoknak ma már tekintélyes irodalma van és az orvosok is már mind nagyobb érdeklődéssel fordulnak feléjük. A newyorki orvosi akadémia pl. Lourdesba küldte néhány tagját az ottani gyógyulások tanulmányozására. A rendkívüli gyógyulások feltétele, amint Carell «Der Mensch, das unbekannte Wesen» című könyvében1 megjegyzi, az imádság ; de 1 I. m. megjelent Deutsche Verlags-Anstalt kiadásában. Stuttgart-
