Theologia - Hittudományi Folyóirat 8. (1941)
Bochkor Ádám: A csodás gyógyulások orvostudományi értékelése
A CSODÁS GYÓGYULÁSOK ORVOSTUDOMÁNYI ÉRTÉKELÉSE 139 nem szükséges a beteg imája, vagy annak hite, hanem elég az is, hogyha az illető közelében valaki buzgón imádkozik. Tanulságos Carellnek az imádság hatásmódjára vonatkozó az a megjegyzése, hogy csak a teljesen odaadó, önmegtagadó imának van csodás hatása. Minthogy ilyen önmegtagadásra a szegény, kevéssé tanult, szerény emberek inkább képesek, mint a gazdagok, értelmesek, az előbbieknél gyakrabban is fordulnak elő a rendkívüli gyógyulások. Carell ebben a körülményben még ki nem derített kapcsolatot sejt a pszichológiai és organikus folyamatok között. Ez a kapcsolat azonban a természet rendjét meghaladva, metafizikai síkra terjed át, amire nemcsak az ima kegyelemszerző hatása, hanem az említett gyógyulások rendkívüliségének tárgyi bizonyítékai is utalnak. Az a valószínűségi teória, amely a természet rendjében bizonyos eltolódási lehetőségeket enged meg, a természeti törvényeket sem tartja abszolút mereveknek. Az eltolódási területen belül az idegrendszeri hatások — amint láttuk — rendkívüli módon érvényesülhetnek. Ami azonban ezen túl terjed, már metafizikai jellegű, Istenre, az elsődleges okra utal és az imával, mint kegyelmi eszköznek közvetítésével létesíti a felsorolt rendkívüli jelenségeket. Az orvosnak szerepe a rendkívüli gyógyulások megítélésében nem lépi túl azt a határt, amelyet orvos — természettudományi képzettsége és metodikai készültsége alapján a tudomány tőle megkíván. De ugyanaz a tudomány, viszont megkívánja azt is, hogy előítélet nélkül, elfogulatlanul, logikusan gyakoroljon bírálatot és ne tagadjon tényeket, amiknek igazáról nem győződött meg, vagy éppen tagadja azokat azért, mert világnézetével nem tudja összeegyeztetni a mások által tárgyilagosan észlelt meglepő gyógyulásokat. Az Egyház is csak olyan gyógyulásokat minősít csodásaknak és használ fel pl. szenttéavatási perekben, amelyekről szakemberek adnak véleményt arra vonatkozólag, hogy a kérdéses gyógyulás magyarázható-e a természeti törvények alapján, vagy nem. Azt pedig a tárgyilagosság és a szakember szerénysége kívánja meg, hogy adott esetben bátran reámutassunk tudományunk korlátáira és ne féljünk a tények alapján minden tudomány forrása, a mindenható Isten felé mutató és irányuló következtetéseinket levonni. Bochkor Ádám. Berlin. Az eredeti munka címe : Man-the unknown. A 151. oldalon az imáról Carell többek között ezeket mondja : «Gebet» heißt... nicht bloß ein mechanisches Aufsagen gewisser Wortfolgen, sondern eine mystische Erhebung, ein Aufgehen des Bewußtseins in der Betrachtung eines unsere Welt sowohl durchdringenden als überschreitenden Prinzips.» . . . «Das Gebet, das seine Wirkung bis ins Organische ausstrahlt, ist von besonderer Art.» . . . «Wenn . . . das Gebet die beschriebenen Merkmale besitzt, so kann es ein seltsames Phänomen bewirken : das Wunder.»
