Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés

NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS

63

és közoktatásügyi miniszter 1920. évi július 29-én 72.103/1920. sz. és 1929 december hó 12-én 110—05/176/129. szám alatt, a budapesti római katolikus egyházközségek szabályzatát 1920. évi március 2-án 18.382/1920. A—1. sz., a budapesti római katolikus egyházközségek egyházi adójának szabályzatát pedig 1925 július 21-én 51.283/1924—I. ü. o. szám alatt láttamozta. A magyarországi katolikus egyházközségek adóztatási szabályzatának, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1933 dec. 20-án 3117/1933. sz. a. hagyott jóvá,1 1. §-a szerint a magyar- országi katolikus egyházközségek az egyházi személyzet (plébános, káplán, hitoktató, kántor, harangozó stb.) lelkészség (plébánia templomigazgató expozitura stb.) templom, leányegyházak fenntartásával, felállításával, valamint az egyházközségek által fenntartott népiskolákkal (elemi iskolák, polgári iskolák, tanítóképzők) és temetőkkel kapcsolatban felmerülő azoknak a szükségleteknek a fedezésére, amelyek az illető egyházközség javadalmai, alapítványai vagy más fundált egyházi vagyonok jövedelméből, a kegyúri kötelezettségek teljesítésével, a párbér jövedelméből, az esetleges állami községi vagy egyéb segélyekből és az iskolai bevételekből fedezetet nem nyerhetnek, egyházi adót szedhetnek.

(Folytatása következik.)

Móra Mihály.

egyházközségek adóztatási szabályzatával egybefűzve «A magyar egyház- községek igazgatási és adóztatási szabályzata» címen adta ki. L. esztergomi fó'egyházmegye körlevelei, 1938, 57.

1A terminológiára nézve megjegyezhetjük, hogy a püspöki kar a szabályzatokat általában jóváhagyja, a kultuszminiszter az 51.283/1924.—I. sz. o. sz.-t láttamozta, a 3.117/1933. sz.-t ellenben már jóváhagyta.