Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
Szemle Szent Tamás patrisztikus forrásainak kutatása. Feladatok és módszerek. Szent Tamás tanításának értelmezése, szellemi kincseinek az utódok számára való közvetítése a katolikus hittudománynak mindenkor kimagasló feladatát képezte. Századokon keresztül szellemi vezére és Summája az oktatásban is magyarázandó szövege volt különösen annak az iskolának, mely az ő nevét írta zászlajára. Ez az irány szigorúan ragaszkodott a mester tételeihez és főleg a dialektikus kifejtés, spekulatív elmélyedés útján akart behatolni az ó' szellemébe és ez úton továbbadni tanait. A domonkosrend hittudományi iskoláiból — ahol ma is Szent Tamás szövege képezi a tanítás vezérfonalát — kerültek ki a nagy tomista kommentátorok, akik egyéniségük szerint több-kevesebb eredetiséggel és elmélyüléssel magyarázták a mester tanát. Mikor 1879-ben XIII. Leó pápa Szent Tamás bölcseletének művelését állította feladatul valamennyi katolikus bölcselő' és hittudós elé, akkor szükségképpen felmerült az a nagy kérdés, hogy az évszázados tradíciókkal rendelkező tomista rendszer miként tudja majd megoldani a jelenkor által felvetett problémákat. Természetesen ezzel kapcsolatban újra kiéleződött az az állandó kérdés, hogy a szenttamás-magyarázat eddigi dialektikus vágányokon haladó iránya megfelel-e a mester eredeti elgondolásainak és hogyan oldotta volna meg ő azokat a később felmerült kérdéseket, melyekre vonatkozóan nála legfeljebb burkolt utalásokat találhatunk. XIII. Leó által kitűzött programm megvalósításában a katolikus tudósok különböző utakon jártak, aszerint hogy Szent Tamás tanításához mennyire ragaszkodtak és milyen szellemben közvetítették tanítását. Különböző irányok alakultak ki,1 a dominikánus rend teológusai szigorúan ragaszkodtak mesterük tételeihez és legfőbb feladatukat Szent Tamás tanításának tiszta továbbadásában látták. Itt sem hiányoztak a kiváló egyéniségek (Manser, Garrigou-Lagrange, Horváth, Sertillanges), akik eredeti utakon járva saját egyéniségükön átszűrve foglalták össze Szent Tamás tanítását. Másik oldalon általában a jezsuita teológusok állnak, akik már századok óta nagyobb szabadsággal bizonyos eklektikus irányt képviselnek és különbséget tesznek egyetemesen elfogadott és másodrangú tomista tételek között, ame1 Világos áttekintést nyújt erről Schütz Antal cikke: «Szent Tamás szellemtörténeti megvilágításban». Theologia, 1938 (5), 362—366. o.
