Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés

NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS

247

C) Megállapítható tehát, hogy a rendes bíróságok egymástól eltérő jogerős határozatokat hoztak abban a kérdésben, hogy az egyházi adó az egyházközség ellen vezetett végrehajtás során lefoglalható-e, ha lefoglalható, milyen mérvben és ha nem korlátlanul, minő feltételekhez és korlátokhoz kötötten vonható foglalás alá. Az 1930. évi XXXIV. t.-c. (Te.) a kúria elé kerülő ügyek számának csökkenéséből előálló ama veszedelmet, hogy ennek folytán a joggyakorlat irányítása és a jogegység megóvása kicsúsznék kezéből, tudvalevőleg azzal ellensúlyozta, hogy a jogegységi határozatok meghozását az eddiginél szélesebb körben tette lehetővé. A Te. 128. § 2. pontja lehetővé teszi a jogegységi döntést, ha a rendes bíróságoknak bármilyen jogerős határozata között elvi kérdésben ellentét van és ha a kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter az elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartja, holott a korábbi jog ezt ellentétes gyakorlat folytatásától tette függővé. A magyar királyi kúria elnöke, élvén ezzel a jogával, a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartotta és azt a jogegységi tanács elé utalta. A jogegységi tanács ez ügyben polgári döntvényt hozott, amely így hangzik : az egyházi adó (hitközségi adó) a bevett felekezetekhez tartozó egyházközség (hitközség) ellen vezetett végrehajtás során nem foglalható le. (Vonatkozással egyfelől a budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság 21. Pf. 6136/1932/8. sz. és a kecskeméti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság Pkf. 4010/1933/17. sz., másfelől a pestvidéki kir. törvényszék Pkf. I. 3672/1936/11. sz., a székesfehérvári kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság Pkf. 212/1936/27. sz. és a szolnoki kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság Pkf. 3/1934/8. sz. határozatára.)

Ezekben foglalhatjuk össze a kérdésre vonatkozó bírósági határozatokat. Minthogy a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. t.-c. életbeléptetéséről intézkedő 1912 : L1V. t.-c. (Ppé.) 75. § 1. bekezdése szerint a m. kir. kúriának jogegységi határozatát a bíróságok mindaddig követni kötelesek, míg azt a kir. kúria teljes ülése meg nem változtatja, az egyházközségi adó lefoglalhatóságának kérdése, legalábbis újabb törvényi szabályozás vagy az előbbi döntvényt megváltoztató kúriai teljesülési határozatig, nyugvópontra jutott.

A bírói végrehajtásjogi szemlélet elégtelensége.

10. Hátra van még, hogy a probléma megoldására alapul szolgáló érveket átszűrjük, megvizsgáljuk, milyen alapon hozta meg a kúria fenti jogegységi döntését, ellenőrizzük, hogy a döntés megállja-e helyét és teljesen kifogástalan-e?

Induljunk el az ú. n. bírói végrehajtást szabályozó törvényünk nyomán. Az első kérdés, amit el kell döntenünk, hogy ezen az úton eljuthatunk-e a megoldáshoz. Nemleges válasz esetén az a további kér-