Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Szabó Elek: A ferences iskolaügy a XIV. sz. végéig
A FERENCES ISKOLAÜGY A XIV. SZÁZAD VÉGÉIG. A skolasztika történelmi kibontakozásában a kolduló rendek iskolatörténetének kétségtelen irányadó jelentősége van, egyrészt azért, mert belőlük kerültek ki az iskolafők, másrészt mivel a tudományos rendszerek még külső formájukat is ebből az iskolai életből kölcsönözték. A részletkérdéseket boncolgató disputatiók és a hatalmas summák felépítése világosan mutatja azt a külső keretet, amelybe az iskolatörvények tanítási rendszere a XIII—XIV. század tudományos életét szorította. Sajnos, még nincs mindent átölelő feldolgozása sem a domonkos, sem a ferences iskolaügy történetének. Douais, Ölsner, Preger kísérletei éppen hiányos forráskutatásaik miatt csak kísérletek maradtak. Még Häfele tájékoztat legjobban a bécsi egyetemen, kevéssel megalakulása után tanszéket nyert domonkos tanár Franz von Retz életrajzában.1 Pedig mennyire sarkalhatna a kérdés rendszeres feldolgozására az az írigylésreméltó előny, hogy a tanulmányokra vonatkozó domonkosrendi előírások majdnem hiánytalanul rendelkezésünkre állanak. A ferenceseknél P. Hilarin Felder végzett az első évtizedekre vonatkozó alapos munkát, iránytadó és éles kritikai érzékkel megírt művében : Geschichte der wissenschaftlichen Studien im Franziskanerorden bis um die Mitte des XIII. Jahrhunderts. Freiburg i. Br. 1904, amely azóta francia és olasz fordításban is megjelent. Nemcsak a teljes iskolaképet szemlélteti, hanem az iskolai irányok kialakulására nézve fontos tudósok szerepét is méltatja. Szellemtörténettel egybekapcsolt iskolatörténetet nyújt a hatvanas évekig, de általános jellegű megállapításai érvényesek a századfordulóig. A XIV. század végéig vezetjük tovább ezt az iskolai életrendet. A tudományos munka egész területét természetesen nem óhajtjuk kiépíteni. Hiszen az iskolairányok és azok képviselői külön monográfiákat nyújthatnak, a bölcseleti és teológiai vitás kérdések megoldásáért 1 Douais, C. : Essai sur l’organisation des études dans l’Ordre des Frères Prêcheurs au XIIIe et XIVe siècles, Paris, 1884. — Häfele Qallus o. p. : Franz von Retz. Ein Beitrag zur Gelehrtengeschichte des Dominikanerordens und der Wiener Universität am Ausgange des Mittelalters, Innsbruck, 1918. — Preger, W. : Vorarbeiten zu einer Geschichte der deutschen Mystik im 13. und 14. Jahrhundert, in : Zeitschrift für hist. Theologie, Gotha (1869) 3—145.
