Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
92 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN is végezte — Róma, München stb. —, értékes és érdeklődésre számot tartó dolgozattal gyarapította tudományos irodalmunkat. Tárgya közelebbről érint bennünket magyarokat, mert Pannónia később a magyarok hazájának egyik integrans része lett és ha az első keresztény századok magvetései a népvándorlás későbbi viharaiban meg is semmisültek, emlékeik és nyomaik a másfél évezredes időtávolságon át is felénk csillámlanak a theologiai, történelmi és archeológiái adatok ránk maradt töredékeiben és amelyeket mint az örökségképen átvett föld kincseit meg kell becsülnünk. A dolgozat tulajdonképen a római kultúrtörténetek egyik fejezetét rajzolja meg előttünk, amely képnek vonásai jórészben elhomályosultak a késői utókor előtt avagy egyes részei egészen el is sötétültek és amelyeknek felfrissítését és az eredeti színekben való egységes megjelentetését célozza a szerző munkája. Munkája lépten-nyomon elárulja Nagy Tibor alapos felkészültségét a kitűzött feladat megoldásával. Elég a felsorolt forrásmunkák és a tárgyba- vágó szakirodalom feltüntetését néznünk, hogy ráeszméljünk, micsoda anyag- ismeret és szaktudás volt szükséges ahhoz, hogy a sokszor nagyon is szűkös adatokat és leleteket a történelem «kiáltó köveivé» lehessen átvésni. Az egyháztörténelmi és archeológiái adatok méltatását mellőzvén, különösen rá akarunk mutatni a magunk részéről arra a nagy theologiai tudásra, amit a munka természete szerint a tárgyalt kor körülményei következtében igényel és amivel a szerző rendelkezik is. Kiviláglik ez már a II. fejezetből, melyben a pannóniai első keresztény egyházközségek kialakulásával kapcsolatban Viktorinus pettaui püspöknek, a latin egyház legrégibb munkás exegétá- jának irodalmi munkásságát és vele kapcsolatban theologiai irányát is tárgyalja. — A III. század utolsó évtizedei. — De legjobban kibontakozik előttünk a szükséges theologiai kérdésekben való jártasság a IV—VIII. fejezetekben, amelyek az orthodoxia és az arianizmus nagy küzdelméről szólnak, kezdve az arianizmus első gyökérverésétől : Ambrosius és a «Fides catholica» győzelméig Pannóniában. A római védőrendszer északi alsó dunai szakaszának kiépítése és megóvása céljából a császárok többször tartózkodtak e veszélyeztetett részeken, amelyek egyik legfontosabb pontja Sirmium volt. Az ott táborozó császárok politikai okokból veszélyes játékot folytattak az arianizmussal, amelynek egyik gócpontja éppen Sirmium volt és ez a pannóniai arianizmus a IV. század második felében egy időre a birodalom egyházpolitikájának irányítója lett. — VII. fej. — Aki ismeri az arianizmus évszázados cselvetéseit az orthodoxiával szemben, az tudja méltányolni azt a biztos és világos vonal- vezetést, amellyel bennünket Nagy Tibor a hitviták és a velük kapcsolatos események útvesztőjén átvezet. A könyv kiállítása méltó a tartalomhoz : elegáns és dicséri az Egyetemi Nyomdát. — Elírást egyet találtunk benne a 223. oldalon : «pleni synodi» helyett olvasandó : plenae synodi. Szabó Vendel. Dr. Móra Mihály: 1. Az egyházi perjogtörténet és feladatai. Szeged, 1938, 6 1. Különlenyomat a «Magyar Jogi Szemle» 1939. 2. számából. 2. A kánonjogi kódex hatálybalépésének huszadik évfordulója. Budapest, 1939. 12 1. Különlenyomat a «Kat. Szemle» 1939. januári számából.
