Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
82 ARTNER EDOÁR Róma után nyomban Itália következik. Minthogy az evangélium az Appenini- félszigetnek főleg északi részein aránylag elég lassan terjedt el,1 előre sejthető, hogy az e vidékekről származó keresztény emlékek régiség dolgában nem tartozhatnak a legelsők közé.2 Pl. a legutóbb alaposabban méltatott lombardiai leletek, eddig összesen 187 darab aranylap-kereszt, amelyek alkalmasint a katolikus longobardok ruhadiszei s egyben megkülönböztető jelvényei lehettek pogány vagy árián honfitársaikkal szemben, természetesen csak a VI. század utáni korból származhatnak.3 Valamivel korábbiak, talán már az V. századból valók az 1935 július 12-én Canosciában (Cittá di Castello) talált egyházi felszerelések : 24 darab, többnyire sértetlenül fennmaradt ezüst edény (amae), ősi kehely és tál, paténák, kanalak kereszt jellel bárányok közt és votiv feliratokkal. A liturgia-történet szempontjából igen becses lelet, amely abból a korból való, amikor még a hívek hozták a felajánlásra adományaikat (e célra szolgált pl. a 62 cm átmérőjű tál), számos egyéb rész1A következőkben főképp azokra az adatokra leszünk tekintettel, amelyek Harnack A. alapvető munkája (Die Mission und Ausbreitung des Christentums in den ersten drei Jahrhunderten, Leipzig 1924. 4. kiad.) után láttak napvilágot. 2 L’origine déllé antiche diocesi d’Italia secondo la leggenda e secondo la critica storica (Civiltá Cattolica 1929, 327.). - Az Itáliára vonatkozó általános jellegű munkálatok közül idézzük Boehringer Er. : Archäologische Funde 1828—29. Italien (Jahrb. d. Deutsch. Arch. Inst. 1929, 49.). — Cola- santi Arduino : L’arte bizantina in Italia, Milano 1929. — Haseloff A. : Die vorromanische Plastik in Italien, Berlin 1930. — Vigezzi S. : La scultura lom- barda, 3. kötet, Milano 1928—30. — Robinson Gertrude : Some cave chapels of Southern Italy (The Journal of Hellenic Studies 1930, 186.). — Frey : Inscriptions juives inédites. Porto. Via Appia. Via Portuensis. Otranto (Hydruntum). Via Labicana. Sicile (Rivista di archeológia cristiana 1931, 83.). — Knapp Fr. : Die italienische Kunst (Die küntlerische Kultur des Abendlandes IL), Münster 1931. 5. kiad. — Picton H.: Die langobardische Kunst in Italien, Augsburg 1931. — Silvagni abruzzói antik és középkori keresztény feliratokról : Con- vegno storico Abruzzese—Molisano, Atti e Memorie 1933, 49. — Paribeni beszámolója Észak- és Középitália ókeresztény emlékeiről : Atti del III. Congresso internazionale di archeológia cristiana di Ravenna 1934, 121. — Orsi beszámolója a délolaszországi és az olasz szigetek hasonló emlékeiről : u. o. 124. — Chierici beszámolója a campaniai hasonló emlékekről : u. o. 253. — Borderache Rice. : Due monumenti deli’Italia meridionale (Castro, Venosa), (Bullettino d’arte del Ministero di Educazione Nazionale 1933—34, 169.). — Cecchelli : Sguardo generale dell’architettura bizantina in Italia (Studi bizan- tini e neo-ellenici 1934.). — Chierici Giov. : L’elemento romano nell’architet- tura paleocristiana della Campania (Atti del III Congresso nazionale di Studi Romani, Bologna 1935.). — Reggiori Ferd. : Died battisteri lombardi minori dal secolo V al secolo XII. (I Monumenti Italiani), Roma 1935. — Jonescu Gr. : Le chiese Pugliesi a tre cupole (Ephemeris Dacoromano, Roma 1935, 50.). — Tarchi U. : L’arte nell’Umbria e nella Sabina. Tom. II. L’arte cristiano-roma- nica, Milano 1937. — Medea Alba : Mural paintings in some cave chapels of southern Italy (American Journal of Archaeology 1938, 17.). 3 Fuchs Siegfr. : Die langobardischen Goldblattkreuze aus der Zone südlich der Alpen, Berlin 1938.
