Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)

Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés

AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 83

letben is megvilágítja az illető korszak eucharisztikus kultuszát.1— Még a kimutathatólag legrégibb északitáliai egyházakban, Milánóban és Ravenná- ban2 sem igen kerültek elő üldözéskori emlékek. Az előbb említett helyre vonatkozóan3 egy 1907-ben a Sforzák palotájában talált keresztelő edényről mutatták ki újabban, hogy III. vagy IV. századi eredetű.4 Egy-két szarkofágon kívül, melyek közül kiemelkedik a primátust kifejezésre juttató ú. n. Stilikon-szarkofág,5 főleg a Szent Lőrinc-bazilika foglalkoztatta a régészeket az utóbbi években. Az újabban fellendült bazilika-kutatáshoz számos adalékkal szolgáltak e munkálatok.6 Ugyancsak tudományos kutatás tárgyai voltak a milánói középkori szyllogák is.7

Ravennában8 valóságos feltárás számba ment több emléknek, főleg

1 Rom. Quart. 1935, 310. és különösen Giovagnoli Enrico : Una colle- zione di vasi eucaristici a Canoscia (Riv. di arch. Crist. 1935, 313.).

2 Lanzoni F.: Le origini delle diocesi antiche d’Italia (Studi e testi, Roma 1923.).

3 Calderini Aristide : Alie origini di Milano cristiana, Milano 1933. — Anselmi Arduino: Milano storica nelle sue vie e nei suoi monumenti, Milano 1933.

4 Del Vo L. : Ambrosius 1936, 226. — Az ugyanott őrzött híres dipty- chon, amelyen az Ür sírját őrző katonák és sirató szent asszonyok láthatók, a római Augustus-kiállításon is szerepelt. — Mercurelli Catullo : I monumenti cristiani alla Mostra Augustea della Romanità (Riv. di arch, crist. 1938,123.). — L. még Toesca P. : Dell’urnetta argentea di S. Nazaro a Milano (Scritti... Nogara, Città dei Vaticano 1937, 503.).

5 Lásd Fausti S. J. beszámolóját a keresztény régiségtani bizottság összejövetelén (ezentúl : Adun.) 1929 jún. 9. (Riv. di arch, crist. 1929, 383.) — A IV. századi S. Ambrogio-beli szarkofágról szól H. U. von Schönbeck : Der mailänder Sarkophag und seine Nachfolge, Città del Vatic. 1935.

6 Calderini A. : La zona monumentale di S. Lorenzo in Milano, Milano 1934. — U. a. : Adun. 1935 jún. 18. (Riv. di arch, crist. 1936, 150.) — Bagnoli Raff. : La basilica di S. Lorenzo Maggiore in Milano, Milano 1936. — Chierici beszámolója a IV. nemzetközi keresztény régészeti kongresszuson Rómában 1938-ban (ezentúl : Congr. IV. Roma 1938.), (Riv. di arch, crist. 1938, 344.). — U. a. : La basilica di S. Lorenzo, Milano 1938. — Kirsch : Anzeiger für christliche Archäologie (Rőm. Quart. 1937. 361.). — Milánó ókeresztény bazilikális emlékeire nézve lásd még Bai G. : La vetusta basilica di S. Vincenzo in Prato in Milano, Milano 1936.

7 Silvagni Ang. : Intorno aile due sillogi medievali di iscrizioni cristiane milanesi (Scritti... Nogara 1937,445.) — U. a. : Studio cristico sopra le due sillogi medievali di iscrizioni cristiane milanesi (Riv. di arch, crist. 1938,107., 249.).

8 Üjabban Ravennáról és emlékeiről általában szólnak Galassi G. : L’architettura protoromanica nell’esarcato, Roma 1928. — Delehaye : L’ha- giographie ancienne de Rávenne (Analecta Bollandiana 1929, 5.). — Gerola Gius. : I monumenti di Ravenna bizantina, Milano 1930. — Pasolini P. D. : Ravenna und seine grosse Erinnerungen, Strassburg 1930. — Gerola: Per la datazione dell’architettura deuterobizantina a Ravenna (Felix Ravenna 1930, 3.). — Fiocco Gius: Bisanzio, Ravenna, Venezia (Rivista di Venezia 1930, 57.). — Mohlberg Kunibert : Maximianus von Ravenna (546—67) und die orientalische Quelle des Martyrologium Hieronymianum (Oriens Christianus 1932, 147.). — Jursch Hanna : Die drei Gräber Ravennas, Jena 1934. (Galla Piacidia, Theodorik, Dante) — Uehli E. : Die Mosaiken von Ravenna, Strass6*