Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
észlelhető összefüggésekre, vonatkozásokra és így számos új meglátásnak válik forrásává. így pl. legújabban az ókeresztény bazilikák beható és egybevető tanulmányozása közben ötlött fel az az igen termékeny gondolat, hogy az építészeti, művészi, vagy a teológust közelebbről érdeklő liturgikus szempontokon kívül még a kereszténység elterjedése és a hívek száma, valamint egyéb életkörülményei szempontjából is lehet helytálló következtetéseket levonni az egyes helyeken feltárt templomok méreteiből, díszítésük gazdagságából, minőségéből, tartalmából stb.1 Talán nem szükséges külön hangoztatnunk, hogy az ilyen és hasonló felismerések milyen nagy lépésekkel viszik közelebb a tudományt az ókereszténység életének minél részletesebb megismeréséhez.2 I. Az újabban feltárt hittudományi jelentőségű, ókeresztény emlékek Nyugat országaiban. Vegyük tehát sorra az ókereszténykori egyház tartományait nem any- nyira a hierarchiai beosztás, vagy a kereszténység terjedésének időrendje szerint, mint inkább földrajzi egységek alapján való tagozódásban.3 1. így AZ UTOLSÓ ÉVTIZED ÓKERESZTÉNY RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 81 1 A bazilikák méretéből a papság és hívek számára az ókeresztény korban annál nagyobb joggal lehet visszakövetkeztetni, minthogy akkor tudvalévőig csak egy szentmise mutattatott be a bazilikában s azon minden hivő résztvett. 2 Az a terjedelmes irodalom, amely külföldön az utóbbi években egyre növekvő számú cikkben és munkában ismerteti a tárgykörünket érintő kérdéseket, tanúskodik arról, hogy a tudományos körök érdeklődése mennyire e terület felé fordult. Az általános jelentőségű beszámolók és a mienkhez hasonló összefoglalások közül említendők pl. Lother H. : Neue Funde auf dem Gebiete der christlichen Archäologie (Christentum und Wissenschaft 1932, 191.). — Volbach : Das christliche Kunstgewerbe der Spätantike und des frühen Mittelalters im Mittelmeergebiet (Bossert H. Th. : Geschichte der Kunst, Band V.), Berlin 1932, 42. — Technan W. : Archäologische Funde von Mitte 1929 bis Oktober 1930. (Jahrbuch des Deutschen Archäologischen Instituts. Archäologischer Anzeiger 1930, 299. A további évfolyamokat alább a megfelelő helyeken idézzük.) — Sotiriu G. A. cikkei ókeresztény kolostorokról és bazilikákról : ’AgxeoX. ’E<pr]iiéQiç, Athén 1930—31. (Különlenyomat.) — Zaloziecky W. : Byzanz und Abendland im Spiegel ihrer Kunsterscheinungen, Leipzig 1936. — Weisbach W. : Geschichtliche Voraussetzungen der Entstehung einer christlichen Kunst, Basel 1937. 3 Az 1937/38. tanév két félévében különkollegiumként adtuk elő az ókeresztény kor egyházi földrajzát. Minthogy az idő rövidsége s a tárgy bősége miatt Róma topográfiájával is alig tudunk végezni, tekintsék akkori hallgatóink e tanulmányt az említett különelőadás némi kiegészítésének. Az irodalmi vonatkozásokban megtalálhatók ugyanis azok a munkák, amelyekből az egyes vidékek egyházi földrajza összeállítható. — Itt jegyezzük meg, hogy az 1928 előtti irodalomból csak kivételesen veszünk fel valamit. Az addig terjedő irodalom ugyanis az újabb szakkönyvekben könnyen megtalálható, a mi tanulmányunknak pedig épp az is egyik célja, hogy az olvasót azokról a munkákról tájékoztassa, amelyek a legújabb művekben sem találhatók még meg. 6 Theologia.
