Theologia - Hittudományi Folyóirat 7. (1940)
Móra Mihály: Néhány egyházi adóügyi kérdés
NÉHÁNY EGYHÁZI ADÓJOGI KÉRDÉS 49 adót is (1355 c. 2 n., 1504 c.),1 azonfelül, hogy az illetékre a taxa-n kívül változatos kifejezésskála áll rendelkezésre (praestatio, emolumenta, eleemosyna, oblatio, stips, expensae).1 2 Egyébként a világi jog terminológiája sem következetes. Illetéknek valamely közintézmény igénybevételéért a magánosok részéről fizetett összeget tekintjük. Az állam az érdekeltségi elvet ugyanis a közháztartásban akként érvényesíti, hogy azok a magánosok, akik az állam intézményeit a többi állampolgárhoz viszonyítva különösebb mértékben igénybeveszik, külön fizetéssel tartoznak az intézmény fenntartási költségeihez hozzájárulni. Ennek ellenére illetéknek neveznek oly közszolgáltatást is, amely jogi természetére nézve adó : az örökösödési illeték tulajdonképen forgalmiadó, az illetékegyenérték pedig valójában vagyonadó.3 A mai egyházi jogdogmatikusok jórészt beérik az Egyházat az államtól függetlenül megillető adóztatási jog megemlítésével és a különféle egyházi adók és illetékek felsorolásával, anélkül, hogy az egyházi adó fogalmát igyekeznének elméletileg behatóbban tisztázni. Néhányan mégis megkísérlik az egyházi adó fogalmának meghatározását. Haring J. B.4 modern értelemben vett egyházi adónál a kényszer és az állami közreműködés momentumát ragadja meg, egyben azonban csupán az egyházközség részéről tagjaitól az egyházi szükségletek fedezésére szabályszerűen az állam felügyelete és közreműködésével behajtott közterhet tekinti egyházi'- adónak. Ez alkalmas lehet arra, hogy az állami adót az egyházitól elhatároljuk, de az első pillanatra feltűnik, hogy csak az ú. n. egyházközségi adót tartja szem előtt, a többit — egyházmegyei, pápai, — azonban nem, de hiányzik az egyházi adónak az illetéktől való megkülönböztetése is, azonfelül az állami közreműködés nem tartozik az egyházi adó fogalmához. Scheffler János5 szerint az egyházi adó az Egyház tagjaira egyházhatóságilag kirótt köteles anyagi hozzájárulás az egyházi célokhoz. Ez a tömör meghatározás mindenekelőtt abban a hibában szenved, hogy csak az Egyház tagjaira kirótt hozzájárulást tekinti egyházi adónak, amivel ismét az egyház- községi adóhoz jutottunk el, ezzel azonban kizárja pld. az egyházi javadalmakra kivetett székesegyházi adót (cathedraticum) és a pap1 Köstler Rudolf : Wörterbuch zum Codex Iuris Canonici. München 1927 s köv., 145, 348, 356. 2 Mörsdorf Klaus : Die Rechtssprache des Codex Juris Canonici. Paderborn, 1937, 280. 3 Tomcsányi Móric : Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Különös (szakigazgatási) rész. Budapest, 1933, 380. 4 Grundzüge des Katholischen Kirchenrechtes.3 Graz, 1924, II. 678. : Kirchensteuern im modernen Sinne des Wortes sind Zwangsabgaben, welche durch die Kirchengemeinden von ihren Mitgliedern zur Bestreitung der kirchlichen Erfordernisse regelmäßig unter Mitwirkung und Aufsicht des Staates eingehoben werden. 5 Egyházi adó. Katolikus Lexikon I. Budapest, 1931, 488—489. Theologia. 4
